Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 1. szám - A kolozsvári egyetemről

EGYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. A kolozsvári egyetemről. (Uj épületei fölavatása alkalmából.) Hazafias és lélekemelő ünnepély ment végbe ez év október havának 13-ik. napján a kolozsvári m. kir. Ferencz József tudomány-egyetem négy utczát alkotó hatalmas, uj kizponti épületének, a maga egyszerűségében oly diszes, oly meglepően szép aulájában. Magyarország vallás-és közokta­tásügyi minisztere az ország ama nagyjai és előkelőségei jelenlétében, kik az «igazságos király» szobrának leleplezéséhez a «kincses» városba sereg­lettek, ünnepélyesen fölavatta és átadta rendeltetésüknek az egyetem köz­ponti épületét és az u) klinikákat és fölavató beszédében megragadó sza vakkal ecsetelte az uj alkotások culturális jelentőségét. Beláthatatlan időkig tanúsítani fogják azok az ő államférfiúi belátását, melylyel a magyarság ügyé­nek ott, a távol keleten, ilyen erős védőbástyát emelt ! Harmincz éve telt be annak, hogy a kolozsvári egyetem megnyílt. Har­mincz év erős, kitartó küzdelmének záró, de egyúttal egy uj, az erőteljes fejlődés reményét méhében rejtő, mert annak külső föltételeit is immár biz­tosítani képes korszak kezdőpontjaként jelentkezik az október 13-ikiszép ünnepély, mely, érintett jelentőségénél fogva, a magyar tudományosság tör­ténetében is nagy sulylval biró esemény. Mert a magyar genius ősereje az ő szellemi megnyilvánulásában tárul elénk, ha, e határpont magaslatára érve, tekintetünkkel az elmúlt idők felé fordulunk és megszemléljük, mily kitar­tással tudott az, hosszú századokon át, azért az eszméért küzdeni, hogy a magyar tudomány részére, a magyar haza erdélyi részeiben, életet és fönn­maradást biztosító otthont teremtsen. Midőn pedig a multak eseményeit, a jelen határvonalán állva, fölidéztük lelki szemeink előtt, önkénytelenül is föl fog ébredni bennünk a remény, a bizalom az iránt, hogy a magyar tudomá­nyosság és igy nemzetünk jövőjét nem kell féltenünk. Nagy tanulságok rejlenek a kolozsvári egyetem történetében. Megmutatja az nekünk, hogy az erdélyi részek magyar egyetemének eszméje egész az első erdélyi nemzeti fejedelem koráig vezethető vissza; hogy az eszmét, attól idegen czélok érdekében történt első keresztülvitele ép oly kevéssé tudta megsemmisíteni, mint annak két évszázad után bekövet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom