Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

6o III. Magánjog és eljárás. szerződést és az ennek alapján létrejött tulajdonjog-bekeblezést érvénytelennek kimondani, a vámfalusi 125. sz. tjegyzőkönyvben foglalt ingatlan negyedrészére tulajdonjogukat megállapítani s alpereseket annak tűrésére kötelezni, hogy azon birtokrészre tulajdonjogukat bekebeleztethessék. I. r. alperes tagadja, hogy a C. alatti okirat hamis lenne, hogy felpereseknek vagy bárki másnak korábbi birtokszerzéséről tudomása lett volna s állítja, hogy őt a szerződés megkötésénél teljes jóhiszeműség vezérelte. Tagadja, hogy Cs. M.-t lerészegitette volna s ilyen állapotban láttatta volna el kézjegyével a C. alattit. Tagadja továbbá a korábban létrejött B. alatti szerződés valódiságát s viszonkeresettel élvén, kéri a felpereseket 1891 szept. 22-től elvont hasznok fejében évi 120 frt megfizetésére és arra kötelezni, hogy a vámfalusi 125. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlannak általuk használt negyed részét birtokába bocsássák át. Kéri egyúttal felpereseket az okozott költségekben is marasztalni. A s^atmár-nénieti hir. törvényszék 1901 június 15-én 6496. sz. a. felperesek keresete értelmében itélt. Megállapította ugyanis tényként, hogy Cs. M. felpereseknek a vámfalusi 125. sz. tjkvben foglalt birtokjutalékának felerészét, vagyis az egész telekjegyzőkönyvi ingatlannak negyedrészét még 1900 márcz. 2-án eladta s felperesek az általok megvett ingatlanokat birtokukba is vették s azóta folyton használják. Minthogy pedig I. r. alperesnek a szolgáltatott bizonyítékokból következtethetőleg tudnia kellett azt, hogy az általa 1891 szept. 22-én Cs. M.-tól megvett ingatlan felerészét Cs. M. korábban leipereseknek már eladta; minthogy I. Á.-nak a korábbi adásvételről való tudomása abból is következtethető, hogy kis községekben a birtokváltozás köztudomású tény szokott lenni; minthogy a telekkönyvi állapot megtekintése által is meggyőződést szerezhet magának arról, hogy Cs. M. a birtok illetőségének felét már előzőleg felperesnek eladta, mert az A. a. hiteles másolatban csatolt tkjkv. B. 15. tétele alatt Rákos Imre és neje tulajdonjog bekeblezése iránti kérelmének elutasítása fel van jegyezve, a kérelemnek a telekkönyvi hatóság által való elutasítása pedig az adásvételre vonatkozóan létrejött jogügylet megsemmisítését nem eredményezi; minthogy N. K. tanú vallomása szerint a Cs. M. összes birtoka a terhek levonásával is egy pár száz forintot megér s így fel sem tehető az, hogy összes birtokát 50 frt vételárért I. Á.-nak eladja; minthogy mindezek figyelembevételével I. A. jóhiszemű szerzőnek nem tekinthető, figyelemmel különösen a felperesek előbbi szerződésére, az I. r. alperes és Cs. M. között létrejött szerződésnek