Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A felségjogok és nemzeti törekvések a hadügyekben

A FELSÉGJOGOK ÉS NEMZETI TÖREKVÉSEK A HADÜGYBEN. 547 nagyszebeni, temesvári és zágrábi hadtestek) két nyelvű vezénylet alatt áll, s az első öt hadtest magyar, az utolsó horvát vezénylet alatt áll V3 részében. S ha a nyelv fontos momentum a vezényletnél, talán és\s^erübb volna a magyarországi hadtesteket egy nyelven (magyar nyelven) vezényelni. A vezénylet és szolgálat nyelvének elsajátitása is kisebb nehézséggel járna akkor, mert Magyarországon 10 V2 millió ember beszél magyarul, németül pedig aligha több 2 V2 milliónál. A harczmezőn a vezényszavak helyébe úgyis kürtjelek s a küldönczök által közvetített szóbeli parancsok adatnak. Politikai szempontok sem szolgálhatnak akadályul. Nem egyszer hallottam ugyan az ellenvetést, hogy akkor Ausztria népei is saját nyelvük érvényesülését követelhetnék a hadseregben s előállna a véderőben a bábeli nyelvzavar. Helytelen ez ellenvetés, mert jogállamban nem jogtalan aspirátiók kell hogy érvényesüljenek, hanem a jog alapján valódi állami érdekek. Magyarország nem a magyar faj jogán, de államnyelve jogán követeli a magyar vezényleti és szolgálati nyelvet. Ausztriában ily államnyelv nincs, s igy nincsen ok az eddigi állapotnak megbontására — ott. Magyarországon a% állami önállóság, a dualismus és paritás elveiből kifolyólag kell a magyar nyelvnek a közös hadseregben érvényesülnie. Nálunk a honvédségnél és népfölkelésnél magyar már eddig is a vezénylet és szolgálat nyelve; Ausztriában a «Landwehr» a szervezés óta német vezényszó alatt áll. A legerősebb argumentum, melylyel a nemzet jogaiért való küzdelemben ellenfeleink előállanak, az, hogy 3 5 év óta soha sem követeltük a közös hadsereg magyar csapatainál a magyar vezényszót, honnan van, hogy csak most akarjuk e jogot érvényesíteni? Erre az ellenvetésre csak az a megjegyzésünk, hogy erre sem 1868-ban, sem 1889-ben a véderőtörvény revisiója alkal-