Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 6. szám - Az uj osztrák tőzsdetörvény

SZEMLE. önmagukról. Mi a magyar jogi oktatást jobban féltjük a tudatlanságtól, mint a szabad tudományos működés veszedelmétől. A szabad kutatás, még ha helytelen eredményekre jut is, haladást jelent, mert hiszen az uj irányok tévedései is csak a régi igazságokat erösitik meg. Ám czáfolták volna meg az elégedetlen tanár urak e «helytelen* tanításokat, ám állottak volna ki tollal vagy szóval tudományos vitában az igazság felderítésére. De meggyőző tudományos érvelés helyett denuncziálás, tudományos czáfolat helyett terrorizálás: ezek nem azok az eszközök, melyeket a czél szentesit, mert az akadémia czélja, a tudomány fejtegetése volna. Rovásra tettük tehát a tanári kar határozatát, mert — a katedrán kivül — tudományos társaságban tartott előadás miatt a gondolatszabadság ellen a hatalom fegyvereit akarja harczba vinni. SZEMLE. — A polgári perrendtartásnak immár ősz óta húzódó bizottsági tárgyalásaiban kiemelkedő momentum a felülvizsgálatra vonatkozó feiezet módosítása. A Jogállam már tóbb izben (I. évf. 109. és 229. I.) állást foglalt a tény- és jogkérdés merev elválasztásával szemben. A bizottság már most az igazságügyminiszter indítványára akként módosította a javaslat 536. és 559. g-ait, hogy a revisionális bíróságot e rideg formai szabály nyűgétől megszabadította. Ugyancsak a jogorvoslat kiterjesztése érdekében felülvizsgálatnak lesz helye már a 100 koronán felüli peres ügyekben, ugy hogy csak az egészen kis értékű ügyek végleges elintézése bizatik a törvényszékekre. Ha meggondoljuk, hogy sommás eljárásunk 181. §-a alapján az ügyeknek egy tekintélyes részében a törvényszékek alkották a végső forumot, ezt az újítást a jogegység és jogbiztonság érdekében nagy horderejű javításnak kell tartanunk. Nehogy azonban a kis értékű ügyek revísionális tárgyalása tulnagy terhet rójjon az ítélőtáblákra, a módosított szöveg az ügyfelek felszólalását csak az ^oo koronát meghaladó ügyekben engedi meg. — Az Akadémia nagygyűlésén Concha Győ\ő egyetemi tanár tartott emlékbeszédet Pulszky Ferenc^ felett «a magyar renaissance legsajátosabb alakjáról, a ki egyéniségének ellentéteket rejtő sokoldalúságával páratlanul állt politikai, tudományos, művészeti életünkbent. Mint az 184j-iki magyar büntetőjavaslat albizottságának tagja, Pulszky Ferencz a korszakalkotó reformmünek Deák után első tényezője lett. «A sikerekre, melyeket Pulszky más téren elért, e codifikáló működése tette föl a koronát. A nemzetre akkoriban legfontosabb volt országló erejének, szervezetének kifejtése, ezért helyezzük előtérbe Pulszkynak a politikai téren kivívott állását. Egyénisége, egész szellemi alkotása azonban inkább irodalmi, a tiszta szellemi munkára utalta és sikerei e téren nemcsak ép oly jelentékenyek voltak, de életében akkor is kisérték, midőn amazok elmaradtak)). Az akadémia legközelebbi munkaprogrammja köréből kiemeljük főszerkesztőnknek, Edvi Illés Károlynak június 1 vén tartandó székfoglaló előadását a parlamenti szólásszabadságé, a melyre e helyütt is felhívjuk az érdeklődők figyelmét. — A Curia bíráskodása képviselöválas^tási ügyekben. Folyóiratunk volt az egyetlen, mely a kir. Curia Ítéleteivel képviselőválasztási ügyekben behatóan és szakszerűen foglalkozott. Mindazoknak, a kiket ez ügyek érdekelnek s ezekkel foglalkoznak, szolgálatot vélünk tenni az által, hogy- folyóiratunk egyik szerkesztője, dr. Gyomai Zsig-