Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

34 /' Köyog és kö%iga%gaiás. ügyek a képviselőház elé tereitettek volna s a fegyelmi és ehhez hasonló ügyek elintézésénél is a relatív mentelmi jog kérdése fel vettetett volna. A katonai becsületügyi eljárás eddig is nem egy esetben indíttatott és fejeztetett be oly tartalékos tisztek ellen, kik egyúttal országgyűlési képviselők is voltak, a nélkül, hogy ez eljárásukban a mentelmi jog alapján valamelyes akadályba ütköztek volna. Ebből joggal következtethették azt, hogy Nessi Pál, mint tartalékos tiszt ellen is az országgyűlés felhatalmazása nélkül szintén megindítható a becsületügyi eljárás. Ez eljárás Nessi Pál mentelmi jogát nem sérti, mert nem a házban s nem országgyűlési képviselői állásából folyó kötelességének gyakorlása közben elkövetett cselekedete miatt keletkezett, bíróság elé nem állíttatott, közkereset alá vonva nem lett s a becsületügyi eljárás legrosszabb esetben beálló végeredménye sem von maga után nevezett orsz. képviselőre oly következményt, mely őt országgyűlési képviselői állásából folyó jogai és kötelességei gyakorlatában legcsekélyebb mértékben megakadályozná. Az eddigi gyakorlat szerint csak bűnügyi vétség és kihágás, vagy rendőri intézkedések járhatnak oly következményekkel, melyek alkalmasak a képviselői jogok és kötelességek teljesítésének megakadályozására, ez eset azonban fenn nem forog, bírói vagy rendőri eljárás folyamatba téve nem lett.» A kisebbség által szerkesztett határozati javaslat szerint kimondandó lett volna : i., hogy N. P képviselő közjogi feladatához hiven járt el, mikor az esetet a képviselőháznak bejelentette ; 2., hogy Bihar altábornagy rendeletében N. P. képviselő mentelmi jogának törvényellenes megsértését látja ; 3., hogy utasítja a kormányt, hogy B. altábornagy ez eljárását megfelelő módon megtorolja. A képviselőház több napi beható vita után, a melvben PIósz Sándor igazságügyminiszter két nagy beszéddel vett részt, fogadta el a közölt határozatot. Ez eset a napi sajtóban és a szaklapokban is élénk vita tárgya volt. A Jogt. Közi. 1902. évi 48. számában Grecsák Károly curiai biró, a Jogállam L évf, X. füzetében dr. Balogh Artúr és Edvi Illés Károly inak e kérdésről. 33. Összeférhetetlenség megállapítása 1,. M. országgy. képviselő ellen, vármegyei magánjavaknál elfoglalt igazgatói állás miatt. (1901 : XXIV. tcz. 4. és 24. §§-ok ; képvház házszabályok 146. §.). Az országgy. képviselők összeférhetetlenségi eseteit az 1901. évi XXIV. tcz. 1 —12. §-ai, a bejelentett összeférhetetlenségi eset tárgyában követendő eljárás szabályait a képv. házszabályok 144—187. §-ai határozzák meg. A házszabályok szerint két külön bizottság itél az összeférhetetlenségi esetekben, mihez képest ezek is két csoportba oszthatók. Az