Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903 / Tartalommutató
52 IV. Kereskedelmi-, váltó- és csödjog. delmi ügylet volt. Ily körülmények közt a kereset elbirálása a kereskedelmi biróság hatáskörébe tartozván, az alperesi kifogásnak helyet kellett adni (28407/901.). II. A budapesti kir. Ítélőtábla az I. biróság végzését megváltoztatja, alperes illetékességi kifogását elveti, s az elsőfokú birúságot illetékességének megállapításával további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok. A megtámadási perek illetékessége tekintetében az 1881 : XVII. t.-cz. rendelkezést nem tartalmaz, s a sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. t.-cz. is csak annyiban intézkedik, a mennyiben a per tárgya 1000 kor. értéket meg nem halad. Abból azonban, hogy az 1893: XVIII. t.-cz. 1. §-a a megtámadási pereket 1000 kor. értékhatárig a személyes keresetek közé tartozóknak tekinti, egyedül az a helyes következtetés vonható le, hogy azok a megtámadási perek is, melyeknek tárgya 1000 kor. értéket felülhalad : a személyes keresetekkel szintén egy tekintet alá esnek, minélfogva ezek illetékességére nézve a törvénykezési rendtartásnak a személyes keresetekre vonatkozó általános szabályai irányadók. Miután e szabályok szerint felperes megtámadási keresetét, a mely törvénynél fogva sem kivételes, sem ítgybiróság hatáskörébe utalva nincs, a köztörvényi személyes bíróságnál is megindíthatta és így annak illetékessége ellen alperes által emelt kifogásnak alapja nincs : az elsőfokú biróság illetékességét megállapítani s alperest, mint az illetékesség kérdésében ügy vesztest az 1868 : LIV. t-cz. 251. §-a értelmében a tárgyalási s ezzel egy tekintet alá eső felebbviteli költség viselésére kötelezni kellett (916 902.). III. A kir. Curia alperes felfolyamodását visszautasítja, s a II. biróság végzését helybenhagyja. Indokok. A csődtörvénv I. része III. fejezetén alapuló megtámadási kereseteket a törvény nem utasítván valamely ügybiróság kizárólagos illetékességéhez, a másodbiróságnak a jelen megtámadási keresetre nézve az eljáró budapesti kir. törvényszéknek, mint köztörvényi bíróságnak hatáskörét megállapító végzése nem tartozik azok közé a másodbirósági végzések közé, a melyek ellen az i88i:LIX. t.-cz. 59. §-a s különösen e §. 4. pontja értelmében további felfolyamodásnak van helye, a miért is a törvény által kizárt eme jogorvoslati beadványért az ügyved dijának es költségének megtérítését jogosan saját felétől sem követelheti. (1227/1902.)
