Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

28 IV. Kereskedemi-, váltó- és csődjog. alkalmával megvonta és ekkép öt a további alkalmaztatása tekintetében olyan helyzetbe hozta, a mely az alperes mint önállóan rendelkező gyárvezető alkalmaztatásának meg nem felelt, ezzel a tényével felperes maga tette lehetetlenné, hogy alperes vele szemben eddigi szolgálatát teljesíthesse, másnemű szolgálatokat pedig teljesiteni nem tartozott. Ezekből következik, hogy alperes annak ellenére, hogy a felmondás után felperes gyárában többé nem működött, a felmondási időre járó pénzbeli illetményeit felperestől jogosan követelheti, a miért is az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával alperes részére a felmondási időre lejárt összeg is megállapítandó volt 12139/901 ; Curia 1902 nov. 12. 81/1902. sz. a. helybenhagyta). (Ugyanez elvet mondotta ki a kir. Curia az 1509 94. sz. határozatában. 1 28. Tőzsdei differentiák biztosítására adott zálog. Felperes szeredi lakos, szatócs, keresetet indított alperes budapesti lakos bankár ellen ama értékpapírok kiadása, illetőleg azok értékének megfizetése iránt, melyeket ő felperesnek a vele 3000 mm. búzára vonatkozó különbözeti tőzsdei ügyletből netán származó differentiák biztosítására zálogba adott. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvény s^ék felebbezési tanácsa alperest a kereseti kérelemnek megfelelőleg marasztalta. Indokok. Jogszabály az, hogy a tőzsdei árkülönbözetre irányuló szerencseszerződésből származtatott követelések bírói uton nem érvényesíthetők. Minthogy pedig a peres felek a B. alatti kötlevélleí ténvleg tőzsdei árkülönbözetre irányuló szerencseszerződést kötöttek, minthogy alperes ebből az ügyletből származott követelésének, t. i. a kikötött 540 forint díjnak kifizetését fentebb említett bírói gyakorlat által állandóan követett jogszabály szerint birói uton nem követelheti, minthogy a keresetben emiitett értékpapírok nem a díj fejében, tehát fizetésül, hanem a fizetendő prasmium biztosítására zálogba adattak, minthogy az elzálogosító abban az esetben, ha a zálog által biztosított követelés ellen oly kifogás tehető, mely a követelés érvényesítését kizárja, a zálogtárgynak a visszaadását követelheti, minthogy alperesnek a dij iránti követelésének érvényesítése a fentiek szerint ki van zárva: felperes az ezen követelés biztosítására zálogba adott értékpapírokat jogosan követeli vissza (1900. D. 481.). A budapesti kir. Ítélőtábla alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja (II. G. 61/1902. október 21-én).