Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 4. szám - A köztudomás

2}2 D? GAÁR VILMOS A KÖZTUDOMÁS. nem hozták, mindazáltal ez a törvényből önként következik. Mert ha a biró az alaki jog elbírálásánál a felek előadása nél­kül figyelembe venni tartozik (1893 : XVIII. t.-cz. 54. §. 3. p.) az előtte ismeretes köztudomású tényeket, ugy az anyagi jog vitájának eldöntésénél e törvény szelleméből folyólag a köz­tudomás figyelembe vételétől el nem zárható. Hiszen ilykép a köztudomással ellenkező perbeli előadásokat a biró jobb meg­győződése ellenére valóknak tartoznék elfogadni, csak azért, mert a feleknek ugy tetszik. A felek .rendelkezési joga ily mesz­szire nem terjedhet ki. A biróság azonban, ha az előtte ismeretes köztudomású tényeket a per anyagává akarja tenni, e tényekre a feleket a tárgyaláson figyelmeztetni tartozik, (a mint azt a perrendtartási javaslat 271. §-a kifejezetten elő is írja), az már azután közöm­bös, hogy a felek nyilatkoznak-e vagy sem, kivánják-e vagy ellenzik-e az ilyen tények figyelembe vételét. A biróság a per eldöntésénél nem a felek nyilatkozata, hanem saját ismerete, illetőleg hivatalos tudomása alapján teszi e tényeket a per anyagává. 3. Az 1893 : XVIII. t.-cz. Ó2. §-a ama szabály alul is kivé­telt állapit meg, hogy a biró a perben magántudomását nem értékesítheti. Ez a szabály ily alakban nincs perrendtartásunk­ban kifejezetten elismerve, de következik először abból, hogy a biróság csak a felek tényelőadásai alapján döntheti el a pert (i868:LIV. t. cz. 24^. §.; 1893:XVIII. t.-cz. 64. §.), s hogy minden tényállítás a felek által bizonyitandó, kivéve a beisme­rés (1893: XVIII. t.-cz. $8. §.), akifejezett nem tagadás (1893 : XVIII. t.-cz. 61. §.) a biróság előtt ismeretes köztudomás és a hivatalos tudomás í 1893:XVIII. t.-cz. 62. §.) eseteit; másod­szor pedig abból, hogy az a biró a ki magántudomását, magán észlelését vagyis a mit mint magánember észlelt, a perben érté­kesítheti, tanúvá válik, a kit ő maga ellen nem őrizhetvén, a kinek vallomását az idézett 64. §: értelmében pártatlanul nem mérlegelhetvén, a perbe megbízhatóság dolgában ellen nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom