Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 4. szám - A köztudomás

228 Dí GAÁR VILMOS az, köztudomásu-e vagy nem? Ha igen-nel felelünk, akkor jogilag nagyon közömbös, miért vált az illető tény köztudomásúvá, mert akárhogyan keletkezett is a köztudomás, a ténynek köztudomású volta keletkezésére való tekintet nélkül feleslegessé teszi a bizonyitást. A fő kellék azonban mindenkor az, hogy az illető tény valósága ellenmondás nélkül menjen át a köztudatba ugy, hogy abban a körben, a melyben az illető tény köztudomássá vált, kétség annak valósága ellen sehonnan se támasztassék. Ez a köztudomás azonban a tényeknek nem állandó s nem mindenütt meglevő tulajdonsága. Nem állandó azért, mert a mi ma köztudomású, az évek múlva már elmúlván az emberek emlékezetéből, megszűnik küztudomásuvá lenni. Azonfelül pedig a mi pl. Budapesten köztudomású, arról Szabadkán egyáltalán nem tudnak semmit, s miről Magyarországon minden községben tudomással birnak, az a francziákra nézve teljesen ismeretlen lehet. Ezen az alapon a német jogtudományban közkeletű az ilyen felosztás: világra szóló, országos, kerületi (megyei) és községi köztudomás. Ennek a megkülönböztetésnek nincs gyakorlati jelentősége. Világra szóló vagy általános köztudomásról egyáltalán nem lehet szólani, mert mindig lehet földünk oly részére találni, hol az illető tényről egyáltalán nem tudnak; de különben a peres felekre kiható perben nem is annyira az általános, mint inkább a helyi köztudomás az, mely szerepet játszhatik. De a helyi köztudomás is, mely lehet országos, megyékre vagy egy s több községre kiterjedő, nagyon változó lehet tárgyánál fogva s nem szükségképen köztudomás mindazokra nézve, a kik az illető országban, megyében vagy községekben laknak, s mégis, ha azok közt, a kiket illet, ellenmondás nélkül valónak van elterjedve: az a tény köztudomású s ha a biróság ennek köztudomású voltát ismeri, ugy az ilyen tény a perben bizonyitásra nem szorul. Ezek alapján a köztudomású tények fogalommeghatározását olykép formálhatjuk: köztudomású fények a^ok, melyeknek valósága áll alános közvetlen észlelés utján terjedt el, vagy a