Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 3. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. 3. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. '9? nem rendel, csak közjogi értelemben veendő. Külföld tehát az, a mi közjogilag külföld; büntetőjogi értelemben vett külföld nincs; a mint nincs büntetőjogi értelemben vett birtok, tulajdon, vagy adás-vevési szerződés. Quid juris tehát a társországokban elkövetett büntetendő cselekményeknélr A felelet egyszerű. Minthogy a Szt. István koronájához tartozó társországokkal nem állunk nemzetközi viszonyban: a kérdés eldöntésénél nem a nemzetközi büntetőjog, hanem tisztán s kizárólag a birói illetékesség szabályai irányadók. Minthogy pedig a birói illetékesség szabályai szerint első sorban a fórum delicti commissi irányadó, ennek alkalmazásával a törvény-összeütközés lehetősége ki van zárva. Ezen az elven alapszik a kérdést szabályozó 1893. évi jun. 1. 4^93. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet (Igügyi Közi. 2. k. 147. 1.). Ez egyedül irányadó szempontot félreismerte a C. 1882. jun. 20. (BJT. 4. k. 318. 1.), mely a társországokban elkövetett büntetendő cselekményt kizárólag a magyar btkv. szerint elbirálandónak jelentette ki. Ugyanígy 1893 márcz. 16. (U. o. 26. k. 257. 1.). Itt büntetőjogilag helyesebb megoldáshoz jutott volna a C, ha ép ellenkezőleg a kérdést a btkv. 11. és 12. §-ai értelmében döntötte volna el, nem e §-ok alapján, nem is analógia alapján, hanem mint a btkvben elfogadott módosított területiség elvének szükségszerű következménye gyanánt, a mely elvileg kizárja annak lehetőségét, hogy a btkv. 7. §-ában foglalt taxativ kivételektől eltekintve, valakire oly súlyosabb törvény alkalmaztassák, a melyet meg nem sértett. III. A Levantéban cl követelt büntetendő cselekmények magyar honoson a magyar btkv. szerint büntetendők. L. C. 1884. márcz. 20. Kairóban elkövetett szándékos emberölés miatti ügyben; s ugyanabban a m. kir. igazságügy min. 1883 jul. 13. 28370. sz. rendeletét (BJT. 11. k. 185. 1.). IV. A\ elkövetés helye. 1. A büntetőtörvény területi hatályát a bűntett vagy vétség elkövetésének helye határozza meg. Minthogy a bűntett vagy vétség cselekmény, a dolog természeténél fogva a cselekmény elkövetésének helye irányadó. A bűntett vagy vétség elkövetési helye az, a hol az azt megállapító cselekmény volt elkövetve. Az elkövetés helyének kérdése a tudományban több tekintetben vitás. Vitás különösen az u. n. távolsági bűntetteknél és a részességnél; s ép azért alig lehet helyeselni, hogy a törvény el nem döntötte. A legkényelmesebb, de épen nem a leghelyesebb eljárás a tudományra utalni a gyakorlatot, a mely ott, a hova a törvény utaljar csak controversiákat talál. A bűnös külföldről az ország határán át lelövi ellenfelét; külföldről mérgezett süteményt küld mit sem sejtő áldozatának, a ki annak élvezetétől meghal; külföldről küldött levél becsületsértést tartalmaz; külföldi határról izgató beszédet tart a belföldi határon levő gyülekezethez; külföldről nyújt segélyt belföldön elkövetett bűntetthez, vagy megfordítva. Hol van elkövetve a gyilkosság, a becsületsértés, az izgatás? Melyik törvény szerint bírálandó el a részesség r