Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

/. Közjog és közigazgatás. lenni, hogy fővárosunk administratiójában a tiszta erkölcs minden irányban uralkodj ék». A székes-főváros tanácsa ebben is rágalmazást látván : fönntartotta a kir. ügyészséghez intézett megkeresését. A kir. ügyészség ennek folytán megindította az eljárást, s a befejezett nyomozás iratait azzal mutatta be a törvényszékhez, hogy ez jelöljön ki vizsgálóbírót, a ki L. K. mentelmi jogának fölfüggesztése végett tegye meg a törvényes lépéseket. A vizsgálóbíró a kir. főügyészség utján fordult a képviselőházhoz ; a képviselőház azonban nem függesztette fol L. K. mentelmi jogát. (Képv.-Ház). A Ház fölállás és ülvemaradás utján megejtett szavazással a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és L. K. képviselő mentelmi jogát ez ügyre vonatkozólag nem függeszti föl (719. ülés, 1901. június hó 19. 8671. sz.j. A mentelmi bizottság jelentésének érdemleges része a következő: «A mentelmi bizottság — tekintettel az értekezleten elmondott elnöki megnyitó beszéd teljes tartalmára; tekintettel a helyre, a hol, és az alkalomra, a melynél elmondatott; figyelemmel továbbá a c^élra, a melyet maga ele' tűzött, és a melyért az értekezlet tartatott; tekintettel arra is, hogy a beszédnek éle azok ellen irányult, a kik mint fővárosi bizottsági tagok incompatibilisek, nem pedig a székes-fővárosi tisztviselői kar ellen ; de tekintettel arra is, hogy a beszédből kiszakitott és a vád alapjául szolgáló részlet, kellő elemzés mellett az egész beszéddel és annak czéljával kapcsolatban a rágalmazás tényét nem tartalmazza, végre pedig nem hagyva figyelmen kivül azt sem, hogy a jelen esetben a zaklatás Oyélzaia fennforogni látszik, ez pedig hasonló eseteknél igen alkalmas eszköz a vélemény szabad megnyilatkozásának korlátozására és elfojtására, mindezeknél fogva tisztelettel indítványozza a t. Háznak, hogy L. K. országgyűlési képviselő urnák mentelmi jogát ezen ügyben ne méltóztassék felfüggeszteni". Érdemes megemlíteni, hogy a budapesti kir. ügyészség, a képviselőháznak alkotmányos szellemtől áthatott határozata után is újra meginditotta az eljárást, midőn az országgyűlés bevégződése után L. K. mentelmi joga megszűnt. Ez eljárásnak azonban nem lett eredménye, mert a kir. ügyészség utóbb mégis elejtette a vádat, minthogy a székes-főváros tanácsa is az eljárás megszüntetését kívánta. 2. Bírósági sárgondnok részére szükséges karhatalmat a bíróság vagy közigazgatási hatóság eszközli-e ki? A zárlatot szenvedő a bírósági zárgondnokot az ingatlanba nem engedte be, mire a zárt kérő az aradi járás főszolgabírójától karhata-