Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 1. szám - A bírói kar és az ügyvédség

20 KRÁLIK LAJOS és kereskedelmi szék példájára legalább bizonyos currentiákra alkottak dijszabást, mely méltányos és jó. De a perekben és peren kivül egészen a biró «bölcs belátása*) határoz és hogy sokszor milyen ez a «bölcseség», arra nézve felesleges példákat felhozni. Vannak ugyan a kir. Curiának néha oly megállapításai, a melyek első tekintetre megfelelőknek látszanak. így dr. Bródc Lipót-nak egy jogi véleményért megállapított 2^,000 frtot; dr. Kun? Jenő, fővárosi ügyvédnek egy vasútépítési kártéritési perben 60,000 frtot; 22,^00 frtos és 17,700 frtos költség megállapításról magam is tudok. De közelről nézve sokat veszitenek e számok. A 60,000 frtos költséget egy 16 millió forint iránti perben itélteték meg, mely 10 évig tartott, az ügyvédet egészen absorbeálta, és melyben sok tizezer forintra rúgott a készkiadás, a számlák költsége. A 22,000 frtos, 17,700 frtos díj szintén milliós perben Ítéltetett meg, mely 13 évig tartott, sok ezer forint költséggel járt, melyben a fél a megállapított dijat önkényt felemelte négyszeres összegére. A díjmegállapítások különben a kis perekben bántók, és érthető, ha az ügyvédi kar feljajdul és ellenséges áramlatokat hangoztat. Bizony igazat énekelt dr. Pártos Béla fővárosi ügyvéd, a midőn egy víg lakomán a költségmegállapitó bírákat és elnöküket ekként üdvözölte: Perillustris Praeses — Schmutziani estis; Nihil prodest Toga Nec judicum vestis. V. A két kar viszonya következően alakul: Az ügyvéd az életben dolgozik, fárad; diadalra akarja juttatni ügyét, biztosítani akarja megélhetését; a biró ott áll mint egy szegénységi fogadalmat tett barát, itél «bölcs belátás szerint)), de regula megnyirbálja a helyes mértéken tul az ügyvéd diját. Az ügyvéd magasabb qualificatiójának, munkájának elismerését keresi, biró akar lenni; megint a birói karral találkozik, mely feljajdul, ha ügyvédet neveznek ki. Az ügyvéd tanul, lót-