Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 1. szám - Az egyházi adók rendezéséről

ÁZ EGYHÁZI ADÓK RENDEZÉSÉRŐL. 5 Vitás és tisztázatlan a követelések jogalapja, nemcsak helyenkint különböző, hanem gyakran ugyanazon helyen is, vitás és rendezetlen a követelés mérve, a szolgáltatás teljesítésének ideje, egészen szabályozatlan érvényesítési módja, kétséges igen sokszor alanya. Mentesség és túlterhelés, természetbeli és pénzszolgáltatás zavart egyvelegként kavarodnak. Némi egyöntetűség van a két protestáns egyházban, helyenkint a görög keletieknél s részben a görög katholikusoknál, valamint a Királyhágón tul levő kath. egyházakban, de az érvényesítés módja mindezeknél nincs tisztázva s teljesen hiányzik az egyöntetűség a Királyhágón innen levő római katholikusoknál, ugy hogy itt a jogelvek azonossága is csak nehezen állapitható meg s nem általános, hanem majdnem községenkint változó jogalapon nyugszik az egész szolgáltatás. A nemesek, honoratiorok s részben az iparosok és kereskedők a Királyhágón inneni katholikusoknál jobbára mentesek minden szolgáltatástól, a teher a volt jobbágyok és zsellérek birtokának mai tulajdonosán nyugszik, nem ritkán azonban minden egyén, még a cselédek is, a szolgáltatás körébe vonatnak. így állanak elő azok a nem ritka különbözetek, hogy a földbirtokos nem terheltetik az egyházi szolgáltatással, daczára, hogy nem patrónus s általában nem visel terhet, mig cselédje oly nagy egyházi szolgáltatással van terhelve, a mely nem ritkán az állam által szedett adónak tízszeres összegével is fölér. Bővebben nem is foglalkozom avval a kérdéssel, hogy dologi terheltség czimén vagy szerződéses viszonyként feltüntetett alapon a közigazgatási hatóságok utján olyanok is terheltetnek az egyházi szolgáltatással, a kik más vallásfelekezetekhez tartoznak, terheltetnek a nélkül, hogy kötelezettségök kérdése előzetesen birói uton tisztába hozatnék. Foglalkozzunk egyenkint a főbb rendezetlen kérdésekkel, mert azok tisztázása adja kezünkbe a kibontakozás kulcsát. Az egyházi adók jogalapjának kérdésénél két szempont vehető alapul. Az egyik az egyházaknak, mint az állam által