Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

1. Közjog és közigazgatás. Közigazgatási bíróság: Ha valamely birtok önálló pusztai jellege ítéletileg cl nem ismertetett, de addig az illető birtok tényleg a félpótadó-kedvezmény birtokában volt, a községi pótadó az 5 évi elévülési határidőn belül visszamenőleg csupán a jogvita folyamatba tételének idejéig vethető ki (3225 1902. k. sz.). Az önálló pusztai jellegre vonatkoznak még a 2132 1902 és a 3148/1902, sz. határozatok (1. Döntvénytárunk f. é. 77. és 122. sz. a.). Ezeknek egybevetésével a közigazgatási bíróság gyakorlatának alaptételeit a következőkben foglalhatjuk össze. Az i886:XXll. t. cz. 50. §-a alapján az önálló puszták birtokosaira a közigazgatási költségek fedezésére a fizetett egyenes adóknak csak felerésze után vethető ki községi adó ; továbbá utak és közlekedési eszközök fenntartásához nem tartozik hozzájárulni (i. t. 35. §.). A közigazgatási bíróság nem csak az adókivetés és hozzájárulás kérdésében bir hatáskörrel (1896: XXVI. t.-cz. 33. §.), hanem az önálló pusztai jelleg megállapítására is illetékes la minisztertanács 1898 okt. 19-iki határozata a belügyminiszter és a közigazgatási biróság közt felmerült hatásköri összeütközésben). Az önálló pusztai jelleg megállapításához szükséges annak igazolása, hogy a terület az 1871: XVIII. t.-cz. életbeléptéig egvik községhez sem tartozott és adóját közvetlenül a kir. adóhivatalnál fizette, azaz hogy külön praedium volt és úrbéri rendezésbe be nem vonatott. Az előző gyakorlat, akár az egész adó fizetésében, akár fél adó-kedvezmény megadásában állott, nem praejudikál. Az önálló pusztai jelleg megállapítása vagy megtagadása csak a jogvita folyamatba tétele utáni időre hat ki ; az eljárás megindítása előtti időre a befizetett adót visszakövetelni vagy pedig a be nem fizetett féladót behajtani nem lehet. 323. A különváltam élő házasfelek gyermekeinek eltartása iránti rendelkezés nem a biróság, hanem a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Curia felülvizsgálati tanácsa: A gyermektartási igény tekintetében az eljárást hivatalból megszüntetni kellett, mert abban az esetben, ha a szülők egymástól különválva élnek és gyermekük eltartásáról nem intézkednek, az iránt, hogy a tartás és neveltetés költségeit melyik szülő legyen köteles viselni, az 1877: XX. t.-cz. 13. §-a értelmében ideiglenesen a gyámhatóság határoz, ez iránti intézkedés tehát a biróság hatáskörébe nem tartozik. Ugyanúgy határozott a biróság és gyámhatóság között hasonló ügyben felmerült negatív hatásköri összeütközés tekintetében a minisztertanács. Közölve az 10902 I. M. 1902. sz. igazságügyminiszteri rendelettel.