Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

IV. Kereskedelmi-, váltó- és csödjog. sággal rendelkezhessék is az árúval. Ennélfogva alperes csak annyiban korlátozhatta felperest a rendelkezésben, a mennyiben erre a rendelkezésre bocsájtás mellett is jogos oka volt. Ez akkor áll, ha alperes felperes ellenében, ez utóbbi ellen fennálló valamely követelés alapján, megtartási jogot érvényesíthet. Ez eset azonban nem forog fenn, mert a K. T. 309. §. ennek feltételeit tüzetesen meghatározza. Áll azon általános szabály, hogy csak lejárt követelésekre érvényesíthető a megtartási jog, míg a K. T. 309. §. 2. bekezdésben felsorolt kivételes esetek egyike se forog fenn, mert az csak egy, esetleg a jövőben keletkezendő kártérítési igény volt, mit alperes érvényesített. Nem változtat e jogi következtetés helyességén, hogy a visszaadás esetén alperest fuvarbér illete volna, mert felperes a fuvarlevél megküldése esetében annak kiegyenlítését felajánlá, mely felhívásnak alperes eleget nem tett. De az sem befolyásolhat, hogy felperes nem kisérlé meg az átvételt, meit a megtartás után felperes az áruval már nem rendelkezhetett. Ennélfogva alperes az árú kiadását jogos ok nélkül tagadta meg a rendelkezésre bocsájtás így hatályát veszté és a vételárért ép úgy felelős, mint ha ez nem is történt volna meg. (A budapesti kir. Ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa 1903 október hó i-én, II. G. 68/1903. sz. a.) 221. Balesetbiztosítási szerződés. Foglalkozási ág bemondása. (1875 : XXXVIII. t.-cz. 474., 475., 490. és 502. §§.) Cs. P. felperest baleset érte s a biztosító társaság ellen keresetet indított. A biztosító társaság a kereseti követelés elutasítását azon az alapon kérte, hogy a testi baleset következményei ellen biztosított Cs. P , habár a földjét saját maga művelte és a gazdasági munka minden nemét saját maga végezte, mégis az ajánlat szerint hozzáintézett kérdésre gazdálkodó földbirtokosnak vallotta magát, ki felügyeletet gyakorol és tényleg a munkában részt nem vesz és igy valótlan bemondás folytán a k. t. 475. §. rendelkezésénél fogva a biztosítási szerződés érvényét vesztette. A budapesti kir. tábla : az első bíróság Ítéletét helybenhagyja, felperest keresetével elutasítja. Indokok : A keresk. törvény 474. és 475. §-aiban szabályozott közlési kötelezettség, miként ez az id. törv. 490. és 502. §-aiból is kitűnik, nemcsak olyan ténykörülményekre vonatkozik, melyek a biztosítás egyáltalábani elvállalására lehetnek befolyással, hanem olyanokra is, melyek habár csak az elvállalás közelebbi feltételei, mint például a biztosítási díj magassága tekintetében bírhatnak fontossággal; már pedig