Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903 / Tartalommutató
///. Magánjog és eljárás. sével védekezett, mert a kereset a baleset napjától számított három év eltelte után adatott be. A budapesti kir. törvényszék 1902 október 30-án 28471/902. sz. a. következő ítéletet hozott: Alperes köteles felperesnek 1896. évi szeptember 28-tól kezdödöleg haláláig, avagy ujabbi férjhez meneteléig évi 500 korona tartásdíjat előleges havi 41 korona 66 fillér részletekben, továbbá kiskorú R. T., J. és M. részére ugyanazon időtől azok 14 éves koráig ugyancsnk felperes kezéhez fejenként 6—6 korona nevelési dijat, és pedig az eddig már lejárt részleteket egyszerre és egy összegben, az ezennel 180 koronában megállapított perköltséggel együtt, 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett, az ezután lejáró részleteket pedig minden hó 28-án mindenkori végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Az alperes által érvényesített elévülési kifogás figyelmen kivül volt hagyandó, mert igaz ugyan, hogy felperes keresetét a baleset illetve halálozás napjától számított három év eltelte után adta csak be, tekintve azonban, hogy a felperes által D. alatt csatolt s valódiság tekintetében nem kifogásolt alperesi levél által igazolást nyert, hogy alperes kártérítési igényét felperesnél Írásban is érvényesítette s hogy alperes felperes ezen igényét tárgyalva a felett csak hat hó múlva határozott, és felperesnek a kérvényhez csatolt okiratait, mit alperes nem tagadott, csak 1897. évi augusztus végén kézbesittette vissza — tehát addig magánál tartotta : felperesnek ezen igénye iránt folyamatba tett eljárása és ezen igénynek alperes részéről történt hosszas tárgyalása alatt az elévülés szünetelőnek volt tekintendő mindaddig, míg felperes az elutasító határozatot s kérvényéhez mellékelt okiratokat felperesnek nem kézbesittette; miután pedig ez a fentiek szerint 1897 augusztus végén történt, az elévülési idő ujabban csak ezen határidőtől lévén számitható, nyilvánvaló, hogy a kereset az elévülési határidőn'"belül beadottnak jelentkezik. A budapesti kir. Ítélőtábla 1902 deczember 23-án 10089/902. sz. a. következő ítéletet hozott: A kir. ítélőtábla az első bíróság felebbezett ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja, a perköltséget azonban a felek között kölcsönösen megszünteti. Indokok : A vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről intézkedő 1874. évi XVIII. t.-cz. 9. §-ának rendelkezése szerint az említett okokból a vasút ellen támasztható kártérítési követelések halál esetében a halálozás időpontjától számítandó három év alatt évülnek el.
