Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

IV. Kereskedelmi-, i'áltó- és csódjog. arra, hogy a valótlan felelet az ügynök megkérdezésere adatott és vezettetett be az ajánlatba, vagy hogy a valótlan bemondás megkérdezés nélkül vezettetett be az ügynök által az ajánlatba. A biztosított az ily valótlan felelet tartalmáért elöbbeni esetben azért felelős, mert a bemondott körülmény valótlanságáról az ügynök nem közvetlen észlelet alapján szerzett tudomást, hanem a valótlan bemondás a biztosítottnak közlésén alapul, saját közleményeiért pedig a biztosított felel; utóbbi esetben pedig a valótlan bemondás azért kötelezi a biztosítottat, mert a vélelem a mellett szól, hogy élt azzal a gondossággal, hogy az ajánlatot elolvasta és annak tartalmát ismerte, ebben az utóbbi esetben tehát a biztosított a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az ajánlatban foglalt valótlan bemondást nem ismerte, arról az ajánlat aláírásakor tudomást nem nyert. Abban az esetben pedig, ha az ügynök a biztosított tényleges bemondásának meg nem felelő tényállást vezetett be az ajánlatba és a biztosított ezt az ajánlatot aláírja, akkor a biztosított az ajánlatot kitöltő ügynöknek megtévesztő, hamis bevezetéseért nem vonható felelősségre és a valótlan bemondás jogkövetkeményeivel nem sújtható, ha azt is kimutatja, hogy a bemondásától eltérő feleletnek az ajánlatba történt bevezetéséről tudomással nem birt. Tekintve már most, hogy a felek között nem vitás, hogy az ajánlatot egész terjedelemben az alperesi ügynök töltötte ki és így a biztosítást megelőző tüzkáresetre vonatkozó kérdésre a «nem» feleletet ez az ügynök vezette be az ajánlatba; tekintve, hogy Cs. S. tanúnak vallomásából kétségtelenül megállapítható, hogy az ajánlatnak D. K. ügynök által történt kitöltésekor felperes és Cs. S. és D. K. között a felperest előzően ért két tüzkáreset megbeszélés tárgyává tétetett és hogy felperes ezeket a tüzkáreseteket a nevezett ügynökkel közölte; tekintve, hogy tanúnak ebből a vallomásából arra való tekintettel is, hogy az ügynök az előző tüzkáresetek megbeszélése és közlése után közvetlenül töltötte ki az ajánlatot, megállapítható, hogy felperes nem birt tudomással arról, hogy a tényleges bemondásának meg nem felelő válasz vezettetett be az ajánlatba és tekintve, hogy ezek szerint az alperesi ügynök akkor, midőn az ajánlatnak vonatkozó kérdését a nemleges felelettel kitöltötte, a biztosított tényleges bemondásának meg nem felelő választ vezetett be az ajánlatba és a biztosított erről a bevezetésről tudomást nem nyert, az ajánlatot kitöltő ügynöknek ily megtévesztő bevezetéséért pedig a biztosított nem felelős, alperes a biztosítási szerződés érvényességét azon az alapon, hogy felperes az előző tüzkáreseteket elhallgatta, meg nem támadhatja. Mindezek alapján a másodbirósági Ítéletnek megváltoztatásával, az elsőbirósági ítélet ezekből az okokból, valamint a K. T. 487. §-ára alapított alperesi kifogás figyelmen kívül hagyása, a kár nagyságának megállapítása és a kamat s költség megítélése tekintetében a benne leihozott indokokból volt helybenhagyandó. (1903. évi márczius hó 17-én. 1299. szám).