Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

//. Büntetőjog és eljárás. > v tárgyalást megtartani nem lehetett (Bp. 539. §-ának első bekezdése. A kir. járásbíróság ezekhez képest megsértette a törvényt az által, hogy a tárgyalást az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül tartotta meg és hogy ily tárgyalás alapján Ítéletet hozott. De törvénysértést követett el a budapesti kir. büntető törvényszék is annyiban, a mennyiben az első fokú bíróság Ítéletét és az ennek alapjául szolgált tárgyalást a Bp. 384. §-ának 6. pontjában körülirt alaki semmiségi ok fenforgása miatt meg nem semmisítette, daczára annak, hogy ez a semmiségi ok K. I. és társai írásbeli felebbezésében érvényesíttetett és daczára annak, hegy az említett szabálytalanság a Bp. 384. §. utolsó bekezdése szerint hivatalból is figyelembe veendő okot képez. (1902 április 8-án 3188. sz.) Az e határozatban hangsúlyozott tétel kétségtelen. Mindenesetre azonban következetlenség, hogy mig az 1895 : XLI. t.-cz. 8. 9. §-aiban körülirt áruvédjegy-bitorlási kihágás a főmagánvád esetei közé tartozik, az azzal egyenlő sulvu szabadalombitorlási kihágás közvád tárgya, 107. Pénz mint mellékbüntetés kiszabása törvény ellenére orgazdaságnál. (Btk. 1. 370. SS- Bp. 441- S- Je. É1 41.); A marosujvári kir. járásbíróság vádlottat jogtalan elsajátítás vétségével kapcsolatos orgazdaság vétsége miatt, a Btk. 370. §.-ára hivatkozással, jogerősen három napi fogházra és behajthatatlanság esetén további egy napi fogházra változtatandó 10 korona pénzbüntetésre ítélte. Vádlott a négv napi szabad ságvesztésbüntetést ma ki is állotta. Curia : A kir. járásbíróság azzal, hogy nevezett vádlott ellen a fogházbüntetésen felül mellékbüntetéskép pénzbüntetést is szabott ki, megsértette a törvényt, nevezetesen a Btk. 1. és 370. §-ában foglalt rendelkezéseket, mert a Btk. 1. §-a szerint senki sem büntethető más büntetéssel, mint a melyet arra elkövetése előtt a törvény megállapított; a Btk. 370. §-ának bekezdésében pedig az orgazdaság vétségének büntetéséül csak fogház van megállapítva. Egyúttal az ítéletnek a mellékbüntetést megállapító része hatályon kívül helyeztetik és mellékbüntetés alkalmazása mellőztetik. (1902 április 8-án 3191. sz.). A megsemmisített alsóbirósági ítélet a mellékbüntetésre vonatkozó részében nyilván törvényellenes, s igy a fönti határozat kétségkívül helyén való. De ettől az esettől semmiben sem különböznek azok a határozatok, a melyek súlyos testisértés bűntettének vétséggé való minősítése esetében a fogház mellett pénzbüntetést szabnak ki, úgyszintén a melyek a felmenő ágbeli rokonon