Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

///. Magánjog és eljárás. A kir. Cima 1903. január hó 22-én a másodbiróság Ítéletét helybenhagyta. Indokok: Az érvényteleníteni kívánt alperesek által bemutatott két végrendeletet a hagyatéki bíróság 1894. május hó 12-én hirdette ki. A hagyatéki tárgyalás 1894. évi május 18-án íblytattatván felperesek a most vita tárgyát képező két végrendeletről már nyilatkoztak ; minélfogva kétségtelen, hogy felperesek ezen a napon tudták, hogy ez a két végrendelet létezik, és hogy alperesek azokra jogokat alapítanak. Felperesek tehát tartoztak volna az említett időponttól számított három év alatt a végrendeletek érvénytelenítése iránti pert megindítani, és mivel ezt csak 1899. évi január hó 21-én indították meg, keresetök az ált. polg. törvénykönyv 1487. §-a értelmében elévült (1504/1902. P.). A táblai és a curiai itélet közt az az eltérés, hogy mig az előbbi, bár nem egész határozottsággal — a végrendelet érvénytelenítése iránt indított kereset elévülési idejét a végrendeleti örökös örökösi nyilatkozatának beadása napjától számítja, a curiai itélet attól a naptól, a melyen az érvényteleníteni kívánt végrendelet kihirdettetett. A törvényes örökösöket perre utasító hagvatékbirósági végzés azonban a megtámadási igénvek elévülése tekintetében mindkét itélet szerint irreleváns. 90. Telekkönyvi bekebelezés törlése eredeti érvénytelenség miatt. Továbbsserső jóhiszeműségének kérdése. (Telekkönyvi rendelet 148 és 150 §§.) Felperes özv. Nebrigics Alexandra mint eladó, kéri 1) az I. r. alperessel, Nebrigics Vászával mint vevővel kötött adásvételi szerződésnek vele szemben való érvénytelenítését, mert az általa kézjegyeit írásbeli szerződésben az eredetileg megállapított feltételek nem voltak benne, kéri továbbá az e szerződés alapján I r. alp. javára a felperes nevén állott ingatlan jutalékra történt tulajdonjogi bekebelezés törlését, 2) a Nebrigics Szvetozár II. r. és Nebrigics Lázár III. r. alperes javára, az ugyanezen ingatlanjutalékra I. r. alperessel kötött adásvételi szerződés érvénytelenítését, a nélkül azonban, hogy ezek rosszhiszeműségét a per során bizonyította, vagy csak állította volna is. A pancsovai kir. törvényszék I. r. alperessel szemben a keresetnek helyt ad, mert a kihallgatott tanukkal igazolva látja azt, hogy felperes a szóban forgó adásvételi szerződést csak azután kézjegyelte, miután I. r. alperes arról biztosította, hogy a kikötött feltételek, t. i. az, hogy az ingatlanra felperes életfogytiglani haszonélvezeti joga, és az, hogy I. r. alperes felperes halála után 1000 kor.-t tízet vételár fejében felperes leányának, benne foglaltatik; ámde a haszonélvezet kikö9*