Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

1 o III. Magánjog és eljárás. nyilvánvaló, ho^y a politikai község beavatkozása csakis arra vezethető vissza, hogy a törvénytudatlan köznép körében köztudomás szerint azon fogalomzavar tapasztalható, melynél fogva a politikai községet a volt úrbéresek összegével azonosítják, s minthogy végül az a körülmény, hogy egyes községi volt úrbéresek a jelen pert megelőzően ugyancsak a kereseti ingatlan tulajdona iránt folyamatba tett pert letették, a jelen kereset elbirálását és megítélését azért nem akadályozhatja, mert egyesek ténye a volt úrbéresek összességét az ezeket illető jog érvényesítésére befolyással nem bírhat, ennélfogva a kir. törvényszék Ítéletének részbeni megváltoztatásával az ingatlan tulajdonának megítélésére irányuló kereseti kérelemnek helyt adni kellett. Ellenben abban a részében, mely szerint felperesek további keresetükkel elutasittatnak, a kir. törvényszék Ítélete helybenhagyatott, mert felperesek a községi volt úrbéresek összességének tagjaiként léptek fel s a kereseti ingatlannak javukra való telekkönyvezését határozatlan arányban kérték a tkvi rdts 55. §-ában foglalt rendelkezéssel szemben a tulajdonjognak határozatlan arányban való telekkönyvezése nem engedhető meg, s mert a kir. ítélőtábla 3663/899. számú feloldó végzése folytán felperesek által bemutatott kimutatás a tasádfői volt úrbéresek birtokarányának hiteles kimutatásául nem szolgálhat, de nem szolgálhat különösen bizonyítékul arra nézve, hogy csakis az abban megnevezettek volnának a község úrbéresei, s ennek hiányában a vonatkozó kereseti kérelem nem teljesíthető, illetve a most említett kimutatásnak megfelelően Ítélet nem hozható, miért is a kereseti ingatlan az összes úrbéresek részére volt megítélendő. (Ciiria 1903. január 27-én 721/902. sz. a. helybenhagyta.) 85. Háztulajdonos felelőssége valamely a házra erősített tárgy leeséséből származott kárért. Felperes keresetét arra alapítja, hogy férjének, néhai N. A.nak 1896 május 13-án bekövetkezett halálát a 4. r. alperes Gizella-téri palotájának tetejéről, az oda 1. r. alperes által a köteles gondosság elmulasztásával helyezett vastag nyelű nagy zászlónak az utczára történt leesése idézte elő az által, hogy a leesett zászlórúd az akkor erre haladó N. A.-t agyonütötte. Azt állítja, és védekezésének súlypontját arra alapítja 4. r. alperes, hogy az ezredévi ünnepségek alkalmával 1896 április utolsó napjaiban 3. r. alperes a H. F. és fiai czég üzletvezetője és a Gizella-téri H.-féle palota kezelője, az ő megbízásából a palota feldiszitését elrendelte s a nagyobb műízlést igénylő díszítési munka végzését, melynek körébe a zászlók kitűzése