Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903 / Tartalommutató
///. Magánjog és eljárás. leg csak az 580. §-ban első helyen emiitett pénzbeli kárpótlás igényelhető. (1902. november 27-én. 6210. sz.) El kell ösmerni, hogy a Bp. idézett §-ának szűkkeblű rendelkezése alapján tényleg ugy áll a dolog, hogy az elitélt személy, ki munkára kényszeríthető, igényelheti végzett munkájának tiszta jövedelmét, ellenben az előzetesen letartóztatott vagy vizsgálati fogoly, kit munkára kényszeríteni nem lehet, önkéntesen elvállalt és teljesitett munkájának hozadékára nem tarthat igényt; ugyanilv inconvenienczia all lenn a bűnügyi költségek tekintetében is: az elitélt kárigénve kiterjed erre is, az előzetesen letartóztatotté és vizsgálati fogolvé nem. Viszont ha e kérdésben a Bp. annyira fiscalitási érdekeket tartott szem előtt, a törvény kezelőitől lenne az egyoldalú szempontok mérséklete várható. Az igazságügyminiszter, mint a ki a Bp. 587. §-a értelmében a kártalanítás öszszege tekintetében dönt, volna hivatva a kártalanítás összegének méltányos megállapításával lehető vagyoni elégtételt szolgáltatni. Az e tárgyban kelt miniszteri határozatok ritkán kerülnek nyilvánosságra; a melyek azonban közzététettek, a kártalanításra rendelt pénzalap túlságos kíméletére engednek következtetni. Ily határozatok: K. G. vádlott 1899 november 18-tól 1900 márczius 22-ig volt ártatlanul vizsgálati fogságban, a kártalanítás összege 120 koronában állapíttatott meg; K. J. és B. K. 1900 július 30-tól 1900 augusztus 2-ig előzetes letartóztatást, ettől kezdve 1900 szeptember 2-ig vizsgálati fogságot szenvedtek ártatlanul; a kártalanítás összege fejenkint 33 koronában állapíttatott meg. III. MAGÁNJOG ÉS ELJÁRÁS. 84. Tévedés a vevő személyében árverési vételnél. Felperesek keresetképen előadják, hogy 1881. évben mint Tasádfő község volt úrbéres lakosai elhatározták, hogy a tasádfői 40. sz. tjkvben felvett s árverés alá került ingatlanokat az 1882. évi január 2-ára kitűzött árverésen a maguk javára megveszik s az akkori községi biró, A. L -t megbízták, hogy az árverésen az ő képviseletükben s nevökben vegyen részt, s a jelzett ingatlanokat az ö, illetőleg a község volt úrbéresei részére vegye meg. Nevezett községi biró e megbízásuk folytán az árverésen résztvett, azonban fogalomzavarból nem tudván megkülömböztetni a községi volt úrbéres iakosok összeségét, a község, mint jogi személytől, a község nevében ielentkezett az árverésnél, s az ők, mint megbízók tudta és beleegyezése nélkül vevőnek Tasádfő községet, mint jogi személyt nevezte meg, s a képviselőtestület meghallgatása nélkül a vételt a törvényhatóság által jóváhagyatta, s az ingatlanok tulajdonjoga alperes község javára lett bekebelezve; s minthogy minden jogalap és szerzői czim nélkül Íratott a kereseti ingatlan alperes község tulajdonául s az mint tévedésen alapuló s jogtalan, érvénytelen : kérik felperesek, hogy a tasádfői 40. sz. tjkvben felvett s alperes község nevére irt ingatlanokra a