Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

82 //. Büntetőjog és eljárás. Ellenben a második rendelkezésnél a törvény nyilván szabad ke­zet kívánt hagyni a bíróságnak, reá bizván, hogy a per körülményei szerint járjon el. Azért nem szabott az eskü kivételére változhatatlan időpontot, csak általánosságban «a kihallgatás után»-ra tevén az ebbeli határozathozatal és foganatosítás idejét. Ezen időpont előtt a vallomás megerősítéséről intézkedni ellen­keznék a törvény alapelvével, az utóesküvel. A tanú néha nem egy­huzamban hallgattatik ki. A tanúnak megszakításokkal való kihallgatása igen sürüen fordul elő. A törvényjavaslat eredeti szövegének indokolása kifejezetten tár­gyalja is azt az esetet, a melyben az eskü elrendelése és kivétele körül az egész eljárást későbbre kell halasztani. (Indokolás 528. 1.). A törvény e czélzatán mit sem változtatott az a körülmény, hogy a törvényben a megesketés foganatosítására nézve külön is kimondatott, hogy az későbbre is halasztható. A megesketésnek ugyanis nélkülözhe­tetlen előfeltétele a megesketést rendelő határozat; ily határozatot pedig nem lehet hozni addig, mig a bíróság a kihallgatást befejezettnek nem találja; ha pedig befejezettnek látja, nincs OK a megesketés elhalasztá­sára. Merüljön föl a halasztás szükségessége, akár abból, hogy a tanú újra kihallgatandó lesz, akár abból, hogy a bíróság a tanú megbízható­ságát csak további bizonyítás után véli eldönthetőnek : mind a két eset­ben nemcsak az eskü kivétele, hanem az e tárgyban hozandó határozat is meg van akasztva. Az első esetben a kihallgatást nem lehet befejezett­nek tekinteni; a második esetben a vallomás megbízhatóságának, ter­mészetszerűen a tanú részvétele mellett tisztázandó kérdése még nem érett meg az eldöntésre. A határozathozatal és az eskü kivételének idő­pontjai oly szoros kapcsolatban vannak, hogy az egyiknek meghatáro­zására hivatott bíróságot a másiknak meghatározására is jogosítottnak kell tekinteni. Minthogy pedig az eskükivétel időpontjának kijelölését a törvény a bíróság belátására bizza, a határozathozatal időpontja is a bíróság mérlegelésének van fenntartva. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető szakosztályának 1902 decz. hó 29-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1903. évi január hó 22-én tartott teljes ülésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom