Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

/V. Kereskedelmi-, valló- és csődjog. (->7 és mert főképen a megtámadott határozat alapjául szolgáló inditványt nem tett és mert főképen a megtámadott határozat alapjául szolgáló inditványt nem S. F. tette. Felhozatott továbbá, hogy a jegyzőkönyvet dr. P. J. vezette, a ki a közgyűlésen ezen felül inditványt is tett, annak daczára, hogy a szövetkezetnek sem nem tagja, sem nem tisztviselője. Felperesek nem tagadták, hogy dr. P. J.-t a felszámolók a szövetkezet ügyvédi teendőivel már a közgyűlést megelőzően megbízták, ily megbízásra pedig, eltekintve attól, hogy az alapszabályok ezzel ellenkező rendelkezést nem tartalmaznak, a felszámolók hatásköre nyilván kiterjed akkor, a mikor a K. T. 112. §-a értelmében a felszámolók kötelessége az összes ügyleteket lebonyoUtani, a társaság vagyonát készpénzzé tenni és a társaságot a bíróság előtt képviselni, mert mindezek a teendők jogi szakértelmet igényeltek és a íelszámolók e teendők elvégzésében jogi szakértelemhez úgy juthatnak, ha ügyvédi — vagy a mint az alapszabályokban nevezve van — ügyészi megbízást adhatnak. A szövetkezet alapszabályainak 14. §-a értelmében pedig a közgyűlési jegyzőkönyvet az ügyvéd vezeti, ily minőségben tehát a közgyűlésnek tagja is. Nem képez tehát ilyen körülmények között szabálytalanságot az, hogy dr. P. J., a ki különben a szövetkezetnek nem tagja, ügyészi minőségében a közgyűlésen részt vett, ott inditványt tett és ott a jegyzőkönyvet ö vezette és pedig annyival kevésbbé, mert a közgyűlés tartama alatt e minőséget senki nem kifogásolta. Felhozatott továbbá, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvének egyik megbízott hitelesítője ifj. T. J. a szövetkezetnek nem tagja és úgy az ö megbízásával is mellőztetett az a szabály, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésével csak a szövetkezet tagja bizható meg. Jóllehet alperes beismerése szerint is való az, hogy nevezett a szövetkezetnek nem tagja és hogy ennélfogva az alapszabályok rendelkezésénél fogva a közgyűlésen másnak a képviseletében sem jelenhetett meg: a felhozott körülmény még sem tekinthető lényeges szabálytalanságnak, mert sem a törvény, sem az alapszabályok nem írják elő, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesíteni, e czélból hitelesítőket választani és a megválasztott hitelesítőknek a közgyűlés jegyzőkönyvét aláírni kell és mert felperesek nem is állítják külömben azt, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvének a megtámadott határozatra vonatkozó része nem a valósághoz híven vétetett fel. Felhozatott továbbá, hogy a megtámadott határozat hozatalában- egyenként felhozott, s legfeljebb 11 nem érvényes szavazat vett részt. Ez a körülmény valódisága esetében sem képezhet lényeges szabálytalanságot akkor, a mikor a megtámadott határozat 80 sza-