Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 10. szám - Beksics Gusztáv történet - és közjogirása [könyvismertetés]

84S S 7 Fi M [. E. — Folyóiratunk. IV. füzetében (350. 1.) rovásra tettük a nagyváradi esküdtbíróság ítéletét, a mely gondatlan emberölés mellett egyszersmind jogos védelmet állapított meg. Akkor kijelentettük, hogy a gondatlanságból elköve­tett jogos védelem fából vaskarika. E felfogás ellen a Jogt. Kö\l.-ber\ dr. Vidor Jenő sikra szállt, azt a tételt állítván fel, hogy jogos védelem nemcsak szán­dékosan, hanem gondatlan cselekménynyel is elkövethető. Lapunk főszer­kesztője erre szintén a Jogt. Kö^L-ben válaszolt; s minthogy Finkey Ferenc^ könyvére is hivatkozott: ő is hozzá szólott a kérdéshez. A jogos védelmet illetőleg Finkey egyetért velünk, mert szintén kizártnak tartja azt. ho.uy gon­datlansággal kapcsolatban jogos védelemről lehessen szó. Időközben a Curia megsemmisítette a nagyváradi esküdtbíróság Ítéletét, minek folytán az ügy uj tárgyalásra került. Ez alkalommal a törvényszék, az esküdtek ujabb meg­kérdezésének mellőzésével, gondatlan emberölés miatt itélte el vádlottat, a jogos védelmet azonban természetesen mellőzte. A Curia nagyérdekü hatá­rozatát Döntvénytárunk 1. számában fogjuk közölni. — Budapest főváros tanácsának megbízásából dr. Fülepp Kálmán t. fő­ügyész uj lakbérleti szabályrendelet tervezetét dolgozta ki. mely a napokban került nyilvánosságra. Bizonyára felvetik majd azt a kérdést, vajon alkalmas e ujabb statútum alkotására a jelenlegi időpont, midőn magánjogi törvényköny­vünk még nem készült el Erre az ellenvetésre a tervezet szerkesztője előre is megfelel, midőn a magánjogi tervezet szabályait lehetőleg alapul veszi és az 1885. évi statútum «főbb intézkedésein» változtatni nem akar. Magánjogi codificatiónk pedig természetszerűen lassan halad előre és ha az uj szabály­rendelet csakugyan javítás, ugy elodázása nem indokolt. Ha az uj tervezet intézkedéseit futólag áttekintjük, a következő «ujitások>< ragadják meg figyel­münket: Az irás mint némely kikötés érvényességi kelléke az eddiginél na­gyobb térre terjed. A bérlemény hiányai ezentúl nemcsak bírói szemle, hanem bármely más módon is megállapíthatók. Különösen fontos, de egyszersmind nem aggálytalan a bérbeadó az a joga, hogy a lakbér fejében visszatartott ingóságokat — a kereskedelmi törvény 306. §-ának módjára —peres és végre­hajtási eljárás nélkül íaz előljárósági végrehajtó által) elárvereztetheti. Mind­ezekre és a tervezet beható bírálatára visszatérünk. — Csemegi Károly müveinek közreadását oly nagy jelentőségű és actua­lis eseménynek tartjuk, hogy e helyütt is felhívjuk rá olvasóink figyelmét; actualis azért, mert erre alkalmat a nemrég lefolyt sirleleplezésnél nyilvánuló elismerés és kegyelet adott; nagy horderejű pedig azért, mert Csemegi publicistikai és büntetőjogi remekmüveivel ajándékozza meg a jogászvilágot, E műnek kiadására a Jogállam adta meg az impulsust, midőn Csemegi két értekezését közölte. A sajtó alá rendezést az elhunyt mester özvegyének meg­tisztelő felszólítása folytán folyóiratunk két szerkesztője, Edvi ttlés Karolj- és Gyomai Zsigmond dr. vállalták el és a nagy müvet két kötetre tervezik.' Az első a közjogi és publicistikai dolgozatokat, a második az anyagi büntetőjoggal és a bűnvádi eljárással kapcsolatos tudományos müveket fogja tartalmazni! A mű 60 iv tartalommal nagy 8-rét alakban 2 kötetben 190;. év márczius végén fog megjelenni. A két kötet előfizetési ára 16 kor. Folyóiratunk is szívesen köz­vetíti a megrendeléseket, melyek legkésőbb ez év végéig eszközlendök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom