Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1902 / 10. szám - Néhány szó az u. n. döntvényfejekről
824 BÍRÓI GYAKORLAT. kívánót is könnyen tévútra vezethetik és elfogulttá tehetik abban az irányban, hogy az előre biggyesztett kijelentések alkotják a határozat valódi magvát. Mindenki, a ki a birói gyakorlatot tanulmányozta, igazat fog nekem adni, midőn azt állítom, hogy számos határozatban a fejben feltüntetett elveknél talán még sokkal fontosabb kijelentést találhatunk, némely esetben pedig a rossz fej ép az ellenkezőt mondja, mint a határozat. így tehát a döntvényfejek nemcsak, hogy a gyakorlat hü képét nem igen adják, hanem uj, esetleg helytelen gyakorlat keletkezését idézhetik elő. Ezért azt hiszem, hogy a judicatura feldolgozásának helyesebb módszere az, ha a döntvényfejet a döntvény tárgyára utaló felirattal helyettesitjük* és a határozatok közlése előtt a tényállási is főbb vonásaiban összefoglaljuk. Eqt-a rendszert fogja követni a * Jogállam Döntvénytára*! A döntvényfejekben rejtő általánosítás tévedésekre és félreértésekre adhat okot, melyeket csak a birói határozat alaposabb fejtegetése oszlat el. Ez volt a czélja a Jogállam f. évfolyamának IX. füzetében '758. oldal) a Kereskedelmi joggyakorlatunk ioo2-ben» czimü czikkemben tett megjegyzésemnek, melyre a Jogt. Közi. 46. száma a 751 — 752. szám alatt közölt ujabb határozatokkal és az ezekhez fűzött, névaláírás nélkül megjelent jegyzetében válaszolt. Előre ki kell jelentenem, hogy e czáfolat daczára fenntartom álláspontomat. Az idézett czikkben ugyanis a Jogtudományi Közlöny 24. számában megjelent 395. sz. határozatát fejtegetve kimutattam, hogy az alapul szolgált tényállás szerint egy budapesti kereskedősegéd főnöke egy hamburgi czég ellen a VII. ker. elöljárósághoz mint iparhatósághoz fordult, ez pedig az ügy érdemi elbírálásába nem bocsátkozott. Utaltam arra, hogy az ipartörvény 176. §-át kiegészítő 39266/1884. számú miniszteri rendelet 55. §-a az illetékesség megállapításánál nem gondolt arra az esetre, hogy a kereskedő külföldi és telepe Magyarországon nincs. Nézetem szerint nyilvánvaló, hogy e tényállás mellett nagyon is tág körre kiterjedőnek, általánositónak lehet tekinteni a következő döntvényfejet: «ha az iparhatóság nem bocsátkozott az ügy érdemi elbírálásába, hanem illetékességi szempontból utasította el felperest követelesevei, az alkalmazott keresetét azonnal megindíthatja a bíróságnál". Nem szólok arról, hogy a fej szerkezete grammatikailag is kifogásolható, mert ugy tünteti fel az esetet, mintha csakis illetékességet leszállító határozat után indíthatna az alkalmazott keresetet.** Ez a szépséghiba lényegtelen. Nagyobb hiba, hogy a felirat általános szabálykép állapítja meg azt, a mit a bíróság indokolásában concréte körülhatárolt esetre mondott ki. Ez a határozat tehát rosszul van * megfej elve*. Ezen azután mit sem változtatnak egyéb és különösen később keletkezett határozatok, mert hiszen a döntvényfej az adott * így jár el a német Reichsgericht mintaszerű gyűjteménye is. ** A döntvényt feldolgozó intentiója szerint helyesebben: «az alkalmazott abban a\ esetben is azonnal megindíthatja keresetét, ha. . .» stb.