Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Az ügyvédség a jogállamban

AZ ÜGYVÉDSÉG A JOGÁLLAMBAN. ségre a maga auctoritási és objectivitási tételeivel és kiforgatta a maga természetes tengelyirányából, rásuggerálván egy irányt, rr.e'y tőle idegen, neki halála, az individuumoknak és a közszabadságnak pusztulása és a jogállam fejlődési menetének megakasztása. Az uralkodó felfogás ez: Az ügyvéd tényezője az igazságszolgáltatásnak, mint ilyen egyedüli feladata az igazság kiderítése. Az ügyvéd ennélfogva ne azonosítsa magát a fél érdekével, hanem keresse az igazságot. Állapodjunk meg ennél a sarokkőnél. Rendkivüli fontosságot tulajdonitok annak, hogy e körül a tétel körül egvszer világosság támadjon. Két okból. Az egyik az a mire nem' lehet elég sürün rámutatni, hogy ezek a dolgok nem az ügyvédséget magát, hanem a jogállamot érdeklik, a melynek sorsa az individuális jogkeresés útirányában fekszik és a mely megáll, megakad, elcsenevész, ha nem ezen az uton indul és nem az individuális jogkeresés és a közszabadságok dogmái dominálják. A másik a jogvédelem teljesítőit, az ügyvédséget érdekli, a melyet az igazságszolgáltatás tényezői gyanánt proclamálnak, a melynek kötelessége volna tehát az objectiv igazságot keresni és k ikutatásában a birót segíteni. A két szempont egygyé olvad, mert az ügyvéd tevékenysége nem lehet más. mint a fél tevékenysége. Az ügyvédtől azt kívánni tehát, hogy az igazságot kutassa, annyi, mint a féltől kívánni ugyanazt. Az uralkodó felfogásnak belső igaztalan volta íme-már a tétel legelején ellenmondásba keveri az ügyvédet felével. A fél nem keres igazságot. A fél a maga érdekeinek előbbrevitelét keresi. O miatta soh'se legyen igazság, csak legyen ő. Már most, a ki azt akarja, hogy az ügyvéd a fél érdekeit képviselje, nem akarhatja, hogy tőle eltérőleg az ennek az érdeknek esetleg szemközt álló igazságot keresse. A ki viszont azt akarja, hogy az igazságot szolgálja, az nem kivánhatja tőle, hogy a felének érdekeit képviselje. Azt akarni, hogy az ügyvéd az igazságot keresse, minden