Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Az ügyvédség a jogállamban

AZ ÜGYVÉDSÉG A JOGÁLLAMBAN. 47 Az a casuistika, mely a tervezet 26. és 27. §§-aiban foglalta­tik, feleslegessé válik, ha a fent érintett cautelák szemmel tartat­nak. A biztositási szerződést biztos alapokra kell fektetni, és az ajánlati űrlapra adott felelet legyen a lex contractus, melyet az ügynök magán észleletei vagy tudomása alapján megtámadni nem lehet. AZ ÜGYVÉDSÉG A JOGÁLLAMBAN. Irta : POLLAK ILLÉS. Bizonyára túlzás volna benne, ha hirdetni merészelném, hogy a modern államot az ügyvédek építették fel; de hogy a felépítés­nél első rangú szerepök jutott, el nem vitatható. Az egyéni erők érvényesülésére és kifejlődésére irányult áramlat teremtette meg a jogállamot, mint a mindenkinek államát a kevesek államával szemben. A ki pedig az egyén támasza, vezetője és útmutatója volt a háborgó hullámzás közben, tanítója, mestere, kalauza: az ügy­véd volt. Miután karddal vívták ki maguknak a jogállam elméle­tét a harmadik rend tömegei, a jogvédők megíormulázták tételeit, kijegeczesitették igazságait, kiszélesítették útjait és aprópénzre váltották fel a hatalmak arany rúdjait és a ki meg akarná irni a jogállam kifejlődésének történetét, a nélkül, hogy az egyéni jog­keresők és jogtaláiók, az ügyvédek döntő szereplésének emlék­követ emeljen, nem kutat, hanem botorkál. Jogot se törvényhozó, se biró nem alkot. A törvényhozó az élet mögött sántit, a biró járt utakon halad. A mit az elmélet már megemésztett és az élet követel, azt törvénybe önti a legislator és kiszolgálja a biró. A mindkettejük lényegében fekvő conservativis­mus megakadályozza őket egy lépéssel is előbbre menni a befo­gadott és elismert, fémjelzett igazságoknál s a hol lehet, vissza­esnek a régi fogalmi öntvények könnyen járó és kényelmes csa­varmeneteibe. Találni csak az talál uj formulákat, a kinek uj for­mulákra szüksége van, a ki a régiek között nem találja meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom