Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - Ujabb kereskedelmi jogi könyvek: Magyar kereskedelmi jog rendszere. Magyar biztositási jog [könyvismertetés]

6oo SZEMLE. nagyobb sérelmet okoz: a törvény ezt szintén a jogos védelem kedvezmé­nyében részesiti, ha a megtámadott egyén lelki állapota olyan volt, a mely­ben a veszély nagyságát kellően fel nem ismerhette. Ezzel azonban nem változik culposussá az egyébként szándékos cselekmény, mert hiszen a szán­dék nem zárja ki azt, hogy valaki félelemben vagy megzavarodásban hatá­rozza el magát valamire. Csakhogy a dolus ez esetben nem határozott vagy előre megfontolt, hanem határozatlan vagy rögtönös leend. Ezek után már most a következő kérdéseket intézzük a Jogt. Közi. t. szerkesztőjéhez: 1. van-e tudomása a kérdéses czikk megjelenéséről és tartalmáról? 2. elvállalja-e azért a felelősséget, vagyis: egyetért-e az abban előadot­takkal ? Ha az utóbbi kérdésre igenlő választ nyerünk: ugy remélhetőleg meg fogjuk kapni az egyelőre képtelennek látszó tétel tudományos magya­rázatát is, a mely előtt készségesen meghajtunk, ha okai meggyőzők lesz­nek. Most még csak azt jegyezzük meg, hogy felesleges volt az esküdt­széki intézményt velünk szemben védelembe venni, mert a Jogállam azt eddig egy szóval sem támadta meg s a kérdéses esetben is nem az esküdteket állította oda bűnbakul, hanem az esküdtbíróság biró tagjait rovta meg azért, mert a kérdéseket — véleményünk szerint — helytelen logikai rendben tette fel. fi) SZEMLE. — A nyári szünet a jogi élet terén is nagyobb események nélkül telt le. A törvényelőkészités kérdései közül majdnem kizárólag az Ausztriával kötendő kiegyezés ügye foglalkoztatta a kedélyeket és az egyéb actualis reformokat mély homály borítja. így van ez a polgári perrend javaslatával is, a melyről csak annyit hallottunk, hogy időközben az életbeléptetési törvény is készül. A főrendiházi tagok összeférhetetlenségről s^óló javaslat sorsáról sem tudunk bizonyosat, pedig ennek benyújtására az 1901 : XXIV. t.-cz. 29. §-a a kor­mányt egyenest kötelezi. Ez alkalommal felvetjük azt a kérdést is, vajon az összeférhetetlenségi törvény több hiányán, a melyeket az alig egy évi gya­korlat eléggé kimutatott, nem lehetne-e és nem kellene-e segiteni ? — Németországban a 26-ik jogás^ülés előkészítése kelt nagy érdeklő­dést. A szeptember 10-én összeülő gyűlés tárgysorozata sok actualis kérdést tartalmaz, igy a kartelek jogi szabályozását, a pervezetési jog reformját, szemben a jelenlegi német perrenddel és a büntető törvény revisióját, melyet a német tudósok egy része mint doctrinser kérdést tárgyal, a különböző isko­lák felfogása szerint. íme tehát a német jogászgyülés már eleve is mozgásba hozta az elméket és ébren tartja a figyelmet, habár a nagy német coditícatio csak az imént lőn befejezve és valóban nem értjük, hogy nálunk, hol méo­annyi megoldandó törvényhozási kérdés van, a jogászgyülések ügye végképen lekerült a napirendről. — Ha végül még hozzáteszszük, hogy Ausztriában uj sajtótörvény készül teljesen modern a'apon, a személyes felelősség előtérbe­állitásával, röviden beszámoltunk mindazzal, a mi az utóbbi időben a jogélet terén történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom