Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A polg. perrendtartás javaslatának előkészitő munkálatai. 3. r.

572 TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. szabály (451. §.); részben eltérő a mulasztás következményei kimondásának esetében követendő további eljárásnak (450. §.), valamint az érdemleges tárgyalás elmulasztása esetében a mulasztó féllel még nem kötött előadások közlésének (4,-2. §.) szabályozása is. Uj itt az a rendelkezés, a mely az ülés folyamán utólag megjelenő felekkel a kitűzött tárgyalások után a tárgyalás megtartását megengedi (455. §. A határidőkről szóló rendelkezések közül, a melyek a fentebb ismertetett uj beosztás következtében a mulasztás fejezetébe kerültek, kimaradt a határidőknek a törvénykezési szünettel megszakítására vonatkozó rendelkezés. Az igazolás kizárásának esetei között (460. §.) uj az az eset, a midőn a határnap elmulasztása ítéletben kimondandó hátránynyal nem jár. Kimaradt az elmulasztott cselekmény előzetes pótlása esetében az igazolási kérelem alakjára vonatkozó rendelkezés (210. §.). Az eljárás félbeszakadásáról és felfüggesztéséről szóló fejezetben eltérés van a halál esetében való félbeszakadás szabályozására nézve; 85-iki tervezet 2 ió. §-a szerint az eljárást a jogutód kérvénynyel újra felveheti, ha nem veszi fel, az ellenfél őt a felvételre s a főügy tárgyalására megidézheti; az uj tervezet 479. $-a szerint pedig a félbeszakadt eljárás felvételét kérni kell — ugy a jogutódnak mint ellenfelének — és az erre irányuló idézési kérelemmel a főügy tárgyalására idézés is összekapcsolható; uj szabályok vannak továbbá arra az esetre, ha az idéző fél meg nem jelenik, ha a jogutód és ellenfele az utódlást közösen kijelentik és ha a jogutód a felvételt a tárgyaláson jelenlévő ellenfélnek bejelenti. Szemben az előbbi tervezettel (227. §.), a 484. §. megengedi, hogy ha a felek kölcsönös megegyezéssel megállapított időre szüneteltetik az eljárást, a folytatás az ellenfél beleegyezésével annak lejárta előtt is szorgalmazható legyen. A járásbirósági eljárásról szóló fejezetben is több eltérés van; uj itt a keresetlevél kellékeinek, visszautasításának, kijavításának, a bírósági idézésnek (48Ó—488. §§.) szabályozása, a pergátló kifogást elvető Ítélet elleni külön felebbvitel kizárása (491. §.), az a szabály, a mely szerint a meg nem jelent fél ellen a mulasztás következményei az előlegesen nem közölt tényállítások tekintetében is beállanak (498. §.) stb. Uj továbbá a sommás visszahelyezési és birtokháboritási perekben követendő eljárás szabályozása (501. §.). A felebbezésről szóló fejezet — szemben az 188^-iki tervezettel — külön szabályozza a törvényszékek és a járásbíróságok ítélete elleni felebbezési eljárást. Mig az előbbi tervezet felebbviteli rendszerében a német perrendtartást követve a felebbezést összeg szerint nem korlátozta, addig ez a tervezet az 1893: XVIII. t.-czikkel egyezvén, 100 koronát meg nem haladó értékű bizonyos járásbirósági perekben a felebbezést kizárja (50J. í^.); kizárja azt továbbá a perköltség kérdésében is, ha csak ebben támadják meg az ítéletet (504. §.). További eltérés, hogy a felebbezést nem a felebbezési bíróság jegyzőjénél, hanem az elsőbiróságnál nyújtandó be (504. §.), a mi a rész-