Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A polg. perrendtartás javaslatának előkészitő munkálatai. 3. r.

TÖRVÉN YELŐKÉSZ1TÉS. kibocsátott rendelettel (Igazs. Közi. III. évf. 407. I.) lett szabályozva, a kisebb polgári peres eljárás módosításáról Plósz Sándor még az 1890. évben tervezetet készített. Midőn a törvényhozás a teljes reform azonnali életbeléptetésére irányuló erős áramlattal szemben az 1895 : XVIII. t.-czikkben a részleges reformot létesítette, ezzel nem a teljes reform elejtése, hanem annak csak elhalasztása mellett foglalt állást, arra az időre, a mikor az átmenet idejének leteltével a mélyreható változás káros rázkódással már nem fog járni. Nem átmeneti intézkedéseket akart ez a t.-cz. létesíteni, a melyeket a polgári eljárást egészében felölelő nagy munkálatot megváltoztatni kénytelen lesz, hanem oly intézményeket alkotott és a gyakorlatban oly elveket honosított meg, a melyeket a jövőben csak szélesebb körre kellett kiterjeszteni. Ennek az álláspontnak megfelelően Szilágyi Dezső még a sommás eljárási törvény előkészítő munkálatainak folyama alatt megbízta Plósz Sándort a teljes polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat tervezetének elkészítésével, a mely tervezet az 1893. évben közzé is tétetett. Az 1893-iki tervezet 674 §-ból áll és tíz czimre oszlik. Az 1885-iki tervezetben foglalt anyagból kimaradt az intési eljárás, az okiratos per, a kiskorúság meghosszabbítása, a gondnokság alá helyezés és az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése iránti eljárás; ellenben uj anyagként felvétetett ebbe a tervezetbe a bizonyítás részletes szabályozása a tanukról, az okiratokról, a szemléről, a szakértőkről és az eskü alatti kihallgatásról és az előleges bizonylatról szóló fejezetekben, továbbá felvétetett a sommás visszahelyezési perekben követendő eljárás, a fizetési meghagyásos eljárás okiratok alapján, a bérleti viszonyok megszüntetése iránti eljárás. Az előbbi tervezetben előforduló «perorvoslatok» kifejezés helyett ez a tervezet a «felebbvitel» megjelölését használja. Változott az anyag beosztása is, a mennyiben, mig az 1885-iki tervezet harmadik czimében az eljárás általános szabályait foglalta össze, addig az 189^-iki tervezet általános részt nem ismer. Ennek következtében az előbbi tervezet általános részének egyes rendelkezései más czimek alá kerültek. Habár a beosztásnak ez a változtatása talán a rendszeresség rovására történik, az egész anyagnak áttekinthetőségét rendkívül megkönnyítette. A részletes eltéréseket a következőkben ismertetjük: A járásbirósági hatáskört ez a tervezet kiterjeszti, a mennyiben az 1881 : LIX. t.-cz. 95. §-ának, illetőleg az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §-ának nyomán a járásbirósági hatáskör kikötését megengedi és a járásbíróság hatáskörébe tartozó perek közé az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §-ának 5. /. g. és k. pontjában felsorolt haszonbérleti pereket és az /. pont szerint a bérleti viszonyon kívül használatul átbocsátott ingatlan visszabocsátása iránt indított pereket is felveszi. Uj rendelkezés a 6. §-ban a tengeri ügyekre nézve a fiumei törvényszék kizárólagos hatáskörének kimondása.