Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - A biztosítási törvény-tervezet

A BIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY-TERVEZET. apellatorius forumot, mint a közigazgatási bíróság.* Külön biró­ság felállítása pedig egyrészt költséges is volna és a hivatalok számát ok nélkül szaporítaná, de másrészt e biróság nem is találna folytonos és állandó foglalkozást. A közigazgatási biróság közigaz­gatási kérdések eldöntésére van hivatva, a jelen esetben pedig éppen ilyen kérdések forognak szóban. Magától értetik, hogy ezen biróságot oly szakértő és jogászi elemekkel kell kiegésziteni, melyeknek a szóban forgó döntésekre kellő képességük van.** Nem tartom azonban indokoltnak azt, hogy a tervezet 43. £-a értelmében az üzem betiltását kilátásba helyező és elrendelő hatá­rozatot a biztositási hivatal tanácsülés nélkül hozhassa meg, és hogy a dijtartalék kiszámítására és a vizsgálásra vonatkozó határo­zatok ellen panasznak nincs helye. Oly rendelkezések ellen, me­lyek a társaság üzletére nagy mérvben kihatnak, a recursusnak feltétlenül helyt kellene adni. A biztosítási ügynökök ellen felhangzott sürü panaszok beha­tása alatt készültek a tervezetnek 24—30. §§-ai. Az ügynöki jog­kör végleges szabályozása a biztositási magánjog keretében fog végleges elintézést nyerni és a tervezet inkább a gyakorlati szük­ségnek megfelelő némely szabályára szoritkozik. A nagyközönség nincs tisztában azzal, vájjon milyen állást fog­lalnak el az ügynökök különböző kategóriái a biztositási ügy szer­vezetében. Vájjon milyen szerepe van az ügynöknek az ajánlati űrlap kitöltése alkalmával, milyen következménynyel járnak a kétes vagy homályos kérdésekre adott feleletek, kinek kezéhez szabad az első biztositási dijat és a visszatérő időszakokban esedékes dijakat hatályosan fizetni, és kihez lehet a biztosításból eredő jogok fenn­tartására szükséges közléseket intézni? Az eddigi jogi felfogások fictiókból indultak ki. A birói gya­* A döntés jogát valamely fennálló magyar bíróságra bízni már a Horvátországgal való kiegyezés 9. és 47. §§-ai folytán sem lehet. ** Németországnak ez idöszerint nincs még egy birodalmi közigazgatási bírósága, a recursust tehát ide terelni nem lehetett, de lellemző, hogy a német javaslat 74. §-a a felfolyamodást a biztositási hivatal oly kitágított collegíumához vezeti, melyben vala­mely legmagasabb német közigazgatási bíróságnak egyik tagja részt vesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom