Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A római Curia és a kath. Magyarország

A RÓMAI CURIA ÉS A KATH. MAGYARORSZÁG. kormányzat és közigazgatás, nevezetesen egyház-hivatalok, egyházi beneficiumok felállítása, megváltoztatása, megszüntetése, betöltése, az egyház vagyonjogi viszonyainak szabályozása, az egyházi közigazgatás, az egyházi biráskodás pedig a mi külön particuláris magyar jogunk szerint történik, a mely jognak alkotója a magyar törvényhozás. Az ide vonatkozó országos törvények mind nyíltan a római Curia tudtával, a magyar főpapságnak alkotmányos részvételével hozattak, a nélkül, hogy az ellen a hatalomnak illetéktelen gyakorlása miatt ellentmondás emeltetett volna. És valóban, ha a törvényhozás a nemzeti souverain akarat ténye és e souverain akarat nem lépte át a maga korlátait, akkor, mikor a római kath. vallást felvette és a római egyházat egyházául fogadta: ugy akkor sem bitorolta a hatalmat, midőn a befogadott egyháznak külső viszonyait rendezte, mert a kinek joga van a többre, annak joga van a kevesebbre is. A canoni törvénytár érvényben volt ugyan Magyarországon is, de Werbőczy szerint: «világi ügyekben a polgári törvények lerontják a canonokat és azokat megsemmisítik » (Prolog, tit. 9.), a magyar felfogás pedig az egyházi közigazgatásnak külső rendezését világi ügynek tartotta. Mivel pedig a mi magyaros felfogásunk szerint a magyar királyi hatalom a nemzet hatalma, a maga monarchikus szervezetében, a királynak joga, a szent-korona joga (Werbőczy I. 37. 8. 64.) és a király a maga hatalmát csak alkotmányosan és a törvény értelmében gyakorolhatja, mind ebből következik: hogy abban a hatalomban, mely a magyar királyt a magyar róm. kath. egyházban megilleti, a magyar nemzetnek, mint ilyennek joga nyer intézményes kifejezést. E királyi jogok nem a pápa által egyoldalulag nyújtott engedmények, melyek királyainkat is csak személyes kedvezmény gyanánt és megbizatásképen illetnék meg és esetleg visszavonhatok is volnának. Ős eredeti joga ez a magyar nemzeti királyságnak, mert a magyar nemzet ilyen körülmények közt lett római katholikussá és választotta a keleti és a nyugati egyház közül a nyugatit. Országos törvényeink közt annak is ott van az emléke, hogy első királyaink, mint a magyar nemzeti egyháznak fejei, nemzeti