Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - A baleset fogalma és a baleset s a káros eredmény közötti okozati összefüggés

A BALESET FOGALMA. 27 társaságot 2000 frt és járulékai iránt (a biztosítási összegre; perelték. A Curia marasztaló Ítéletének főbb indokai a következők: A perbeli adatok és bizonyítékok egész tartalmának a S. E. T. 64. §-a értelmében való szorgos mérlegelése alapján okszerű következtetés utján a biztosítottat ért baleset és a bekövetkezett paralitikus betegség és halál közötti összefüggést annál inkább kellett megállapítani, mert dr. L. S. orvosszakértö véleménye szerint is a baleset és a beálló betegség közötti összefüggés ki nem zárható, dr. S. A. és dr. Sch. .K. orvosszakértöknek, különben is nem saját megfigyeléseikre alapított az a véleménye pedig, mely szerint a baleset csak a paralitikus betegség súlyosbítására volt alkalmas, nem zárja ki azt, hogy a paralitikus betegségből eredett halál főleg a szóban forgó sérülés eredményeként ne jelentkezzék, már pedig abban az esetben, midőn a baleset által előidézett sérülés következményei egy a baleset bekövetkeztekor már lappangó betegség következtében hamarabb és könnyebben állanak elő, mint ha a betegség még csirájában sem létezett volna, ez a körülmény a baleset és testi sérülés közötti közvetlen okozati kapcsolatot nem szünteti meg ; ha pedig a baleset és következményei között a közvetlen okozati összefüggés fenforog, akkor a két szakértő orvosnak az alperesi védekezéssel egyező azon véleményének, hogy a sérülés nem egyedül és közvetlenül okozta a biztosítottnak halálát, jogos alapja nincs. Nem volt figyelembe vehető alperesnek az a védekezése, hogy a szóban forgó baleset (leesés által előállott agyrázkódtatás) nem oly baleset, melyért a társulat a biztosítási feltételek 1. §-a szerint kárpótlást nyújtani köteles ; nem volt figyelembe vehető azért, mert a biztosítottnak ha'álát előidézett agyrázkódtatás, biztosítottnak a vasútról történt leesése következtében állván be, a halált okozó betegség fizikai erő behatásából származott, már pedig az a véletlen, akár közvetlen, akár közvetett fizikai behatás, mely a biztosítottnak testi egészségére kárt okozó eredményt idéz elő, biztositásjogi szempontból a baleset fogalmát megállapítja. II. A Curia ezen Ítéletében a fenforgott esetre vonatkozóan megállapitja biztositásjogi szempontból a baleset fogalmát. Balesetnek mondja azt a véletlen, akár közvetlen, akár közvetett fizikai behatást, mely a biztosítottnak testi egészségére kárt okozó eredményt idéz elő. A baleset egyik alkotó eleméül tehát a véletlen, vagyis az előre nem látott és váratlan oly esély van megjelölve, mely vonatkozásban áll az egyénnel és kárt okoz testi integritásában. Nem az absolut véletlen értendő, mely egyáltalán nem volt előre