Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Az általános vámtarifa és a kiegyezés

AZ ÁLTALÁNOS VÁMTARIFA ÉS A KIEGYEZÉS. vényczikkben van ideiglenesen szabályozva. E viszony logikájának tömkelegében nem kívánok tévelyegni. Önálló vámterület jogi alapján állva fentartottuk teljesen a közös vámterületet. Önálló vámterületünk van vámsorompók nélkül, közös vámterületet élünk szerződés nélkül és általános vámtarifa megalakulása fölött alkudozunk, a nélkül hogy tudnánk biztosan, hogy mily vámterületen lesz az alkalmazandó, ki fog annak alapján kereskedelmi szerződéseket kötni és kivel! S mégis azt az állítást merte az öreg Salamon király koczkáztatni: nincs semmi uj a nap alatt! Látott-e, talált-e valaki valaha példát ilyen «állapotra» a történelemben? Juthat-e nagykorú nemzet ilyen állapotba és megmaradhat-e benne évekig, talán egy évtizedig? Vámtarifára alkuszunk Ausztriával, mert ugyancsak az 1899 : XXX* törvényczikk ezt megparancsolja. A törvénynek pedig engedelmeskedni kell. Hát alkuszunk. De az alkudozáshoz és főkép a megegyezéshez legalább két, vagy több oly fél kívántatik, a mely feleknek legalább megvan a szándékuk egyességre lépni. De a mint egy kétoldalú szerződést, a milyen jogi természetére nézve a vámszövetség Ausztriával, fentartunk egyoldalúan, ugy alkut folytatunk Ausztriával, a melynek egyik döntő és meg nem kerülhető tényezője, az osztrák törvényhozás, velünk megegyezni nem akar, hanem legföljebb aláírni hajlandó oly megegyezésnek nevezendő szerződést, a melynek tartalmát ő szabja meg. Az eredmény valószínűleg ezen a téren sem lesz más, mint egy egyoldalú alkotás kétoldalú érvényességgel, ha egyátalában eredménye lesz. Vájjon méltó-e egy államhoz az ilyen alkunak folytatása, ez oly kérdés, melynek vitatásába nem bocsátkozom. Megengedem azonban, hogy ha nem is az osztrák törvényhozással, de az osztrák kormánynyal nem lesz lehetetlen valamilyes általános vámtarifa-tervezetre nézve megegyezésre jutni. Milyen közgazdasági politikai helyzetet teremtene az ilyen megegyezés Magyarországnak? A magyar kormány parlamenti kormány, a mely nagy és megbízható többségre támaszkodik. Az osztrák kormány nem parlamentáris, hanem hivatalnok-minisztérium. A törvényhozásban nincs pártja, még kevésbé pedig többsége. Esetről-esetre