Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - A Curia bíráskodása képviselőválasztási ügyekben

i7o KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. akar nyerni, erre irányuló akaratát tényleg kifejezze és magát valamely belföldi község kötelékébe fölvétesse, vagy valamely belföldi község e felvételt kilátásba helyezze. Gagern Ottó báró, mint porosz alattvaló, 1852-ben lépett a hadseregbe, tehát nem önként, hanem katonai hatóságának kényszerítése folytán tartózkodott itt s nincsen igazolva, hogy valamely község őt kötelékébe felvette, vagy e fölvételt kilátásba helyezte volna. Gagern Ottó br. itt tartózkodásának tehát nem tulajdonitható oly joghatály, mely a magyar állampolgárságot eredményezné. De szándéka sem volt a magyar állampolgárság megszerzése, s mindaddig, a mig az osztrák állam kötelékébe való fölvételét kérte, magát porosz alattvalónak tekintette, a mi kitűnik abból, hogy az osztrák állampolgárság elnyerése végett Stockerau községben nyert illetőséget. De nem tekinthető az 1879- évi L. törvényczik 48. >;-ának 2. bekezdése értelmében sem magyar állampolgárnak. Magyar állampolgár a törvény szerint csak az, a ki öt év óta a magyar korona területén lakik és belföldi községben az adózók lajtsromába be van vezetve. A kérvényezők képviselője ezt Gagern Ottóra vonatkozólag tagadta s a védelem e részben bizonyítékot nem szolgáltatott, sőt azt sem mutatta ki, hogy Gagern Ottó valamely község adózói közé fel volt véve. Azt a kifogást, hogy katona létére nem fizetett adót, elfogadni nem lehet. Az előadottak vezették a Curiát annak megállapításához, ;hogy Gagern Ottó magyar állampolgár sohasem volt, tehát fia leszármazással állampolgárságot nem szerezhetett s ekként ő rá, minthogy a gyermek atyja állampolgárságát követi, az 1879. L. t.-cz. alkalmazást nem nyerhet. Nem alapos a védelemnek az az érvelése sem. hogy Gagern Miksa mindig magyar állampolgár volt s hogy honosításért tévedésből folyamodott. Az sem változtat a dolgon, hogy megyebizottsagi tag volt és esküdtszolgálatot végzett, mert ezek a hatóságoknak oly rendelkezései, melyek a magyar állampolgárság bizonyítására alapul nem szolgálhatnak. Kétségtelen tehát, hogy Gagern Miksa a honosságot csak 1899. november 15-én nyerte el és 1901. jannár 22-én tevén le a honpolgári esküt, csak az eskü letételétől számított 10 év múlva lehet a törvényhozás tagja (504/901. c. /' §A A közölt ítéletben azt a jogelvet juttatja kifejezésre a Curia, hogy az osztrák-magyar hadsereg kötelékébe lépés és ilyen minőségben 10 évnél hosszabb időn át Magyarországon való állomásozás nem elég a honosság megszerzéséhez. Megsemmisítés etetés, itatás miatl a meghatalmazott bcismcrcsc alapján 3- §• 6. p.J. A kérvény szerint az abban megnevezett körjegyzők névszerint megnevezett 44 választót, a választási nap reggelén, Teleky Domokos gr. Kozárvári újvárára vittek s ott őket Teleky megvendégelte. Megvendégelés után Deésre vitték a választókat, olt egy korcsmában bezárták s a választás idejéig ott tartották. Teleky meghatalmazottja az etetést s itatást agy adja elő, hogy a Deésre menő választók betértek Telekyhez tisztelegni, Teleky egy kevés cognacot, pálinkát s kalácsot adatott