Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1902 / 2. szám - Glossarium Mediae Et Infimae Latinitatis Regni Hungariae. A Magyarországi Latinság Szótára [könyvismertetés]
BÍRÓI GYAKORLAT. forgónak nem látott, a Curia is kizártnak találta a/ért, mert a B. T. K. 112. §-ában említett időpontnak a jelen esetben a/ az idő tekintendő, midőn A. T. vagyontalansága a csődtörvényben megszabott eskü letétele által megállapítást nyervén: ez a sértett fél tudomására jutott. Már pedig a szegzárdi törvényszéknek a szóban levő eskü letételéről szóló 2591/94. számú végzése a Sch. J. G. czégnek a polgári ügyben vallott képviselője dr. H. Ö. ügyvéd részére 1894. márczius 27-én kézbesittetett magának a vagyonában sértett czégnek, tehát ez által jutott tudomására s igy az 1894. jun. 27-én beadott bűnvádi bejelentéssel az indítvány három hónapon belül terjesztetett elő (1900 febr. 6. 7662/1899.). E birói kijelentés kritikát nem igényel. Mindenki első pillanatra látja, hogy midőn a három hónapi határidő márczius 27-én kezdődik: az a naptár szerint június 26-án jár le. Június 27-ike már a negyedik hónap első napja levén: e napon az inditvány már elkésett, vagyis elévült. Ehhez kétség nem fér. De épen azért megfontolandó, hogy helyes-e minden megjegyzés nélkül, mint irányadó elvi kijelentést közölni a kir. Curiának ily elhibázott határozatát. A Curia nagy tekintélye könnyen elcsábíthatja az alsófoku bíróságokat hasonló tévedésre. A sok közül íme egy példa: A temesvári kir. járásbíróság legközelebb egy becsületsértési ügyet tárgyait, a melyben a sértett vádinditványa június 4-én érkezett a Curia iktatóhivatalába. Azért e helyre., mert a sértett ügyészségi megbízott lévén az illetékes járásbíróságnál: e helyett más járásbíróság kiküldését kérte. Minthogy e kérelem a vádinditványnyal együtt volt előterjesztve, az inditvány a Bp. 90. ij-a értelmében kellő helyen lett június" 4-én előterjesztve. Ezzel szemben a vádinditványból kitűnt, hogy sértett márczius 4-én kapta meg azt a becsületsértő levelet, a melyre indítványát alapította. A három hónap tehát e naptól lévén számítandó, június 3-án letelt. A Curia által delegált járásbíróság mégis elfogadta a június 4-én előterjesztett indítványt, és ped.g hivatkozással a Márkus-féle gyűjteményben foglalt curiai határozatra. A temesvári törvényszék, mint felebbviteli bíróság, kitért a kérdés elvi megoldása elől. Tényként ugyanis a becsatolt postai feladó vevény alapján azt fogadta el, hogy sértett már június 2-án postára tette vádinditványát s igy az legkésőbb június 2-án a Curiához érkezett. Hogy itt csak június 4-én iktatták be: ez nem okozhatta azt, hogy a kellő időben előterjesztett inditvány elévült. Minthogy ez ügyben a Bp. 556. £-a kizárja a semmiségi panaszt, a temesvári törvényszék ítélete jogerőssé vált. A kir. Curiának tehát ez esetben nem nyilik alkalma fenn közölt határozatának elvi hibáját helyreigazítani. Pedi» kívánatos, hogy ez mielőbb megtörténjék, nehogy az alsófoku biróságok ez egyszerű és tiszta kérdésben ezentúl is tévedésbe ejtessenek.