Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Előadói tervezet a jog- és államtudományi államvizsgáról és a jogi oktatásról

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. '47 Az uj államvizsga pedig a jogi szigorlatokhoz képest enyhébb már azért is, mert két vizsgából áll három (illetve négy) helyett, mert melléktárgygyá degradálja szigorlataink több főtárgyát és mert mellőzi az eddigi kis disciplinákat, a nélkül, hogy helyüket hasznosabbakkal pótolná. Más pedig a jogi felső oktatás és vizsgarendszer megváltoztatása mindig némi rázkodtatással és a bizonytalanság veszélyével jár. Ezért módosítását csak akkor fogadhatjük el, ha a reform nemcsak mást, hanem jobbat is tud adni. Készséggel elismerjük jogi szakoktatásunk bajait és a tervezet dicséretes szándékát. Látjuk egyetemeink tultömöttségét és érezzük a négyféle minősítő vizsga káros hatását. E bajokon tehát segíteni kell, de jól vigyázzunk, hogy az orvoslás ne legyen uj bajok kútforrása. — n n — MAGYAR JOGÁSZEGYLET. Dr. Baumgarten Izidor koronaügyész-helyettes múlt évi november 30-iki előadásában szokott ötletes eredetiségével bontakoztatta ki — mint a rutinirozott sakk-játékos szokta — a maga figuráit, a döntő ütközetet máskorra, következő felolvasására, halasztván. Álláspontja a kriminalpolitika legdivatosabb kérdéseiben sokban meglepő ; az ő csillogó dialektikája kell hozzá, hogy a publikum hajlandó legyen érvelését figyelemmel és érdeklődéssel kisérni. Kétségtelen, hogy mindig népszerűbbek voltak azok, a kik az általánosan hangoztatott eszmék világboldogító hatását hirdették, mint ama józanok, kik azokat valódi értékükre redukálni szerették volna, de kiknek hangja elhangzott a pusztaságban. Baumgarten eme népszerűtlennek látszó szerepre vállalkozott, igazának tudatából merített bátorsággal. Az egész vonalon úgyszólván ellentétbe helyezkedett a legfelkapottabb jelszavakkal. A feltételes elitélés intézményét ma hajlandók vagyunk olyannak venni, mint a mely fokmérője minden büntetőcodex és bűnügyi reform tökéletességének : minél teljesebb alakban, minél tágabb körben alkalmazni azt, ez a közfelfogásban nyilvánuló határozott postulatum. Baumgarten számokkal, adatokkal bizonyítja be, hogy a feltételes elitélés — eltekintve a legeslegenyhébb esetektől — a bűnözési hajlam csökkentésére kedvező hatással soha sincs, ellenben gyakran idézi elő annak jelentékeny növekedését. Bebizonyítja az eszme logikai tarthatatlanságát ; a bűntettnek ismétléséből az elvetemültség nagyobb fokára vont következtetésnek a gyakorlatban sokszor téves voltát ; az elérhető hasznos eredménynek a vele járó hátrányokkal arányban nem álló csekélységét stb. S ha az érvek egy része nézetünk szerint meggyőző ereje túlnyomó hányadát annak a bra vuros dialektikának köszöni is ; és ha azok közül nem egy, a csillogó keret-