Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Ingyenesség a polgári törvénykönyv tervezetében

] 2') Dr. ALMÁSI ANTAL INGYENESSÉG A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNV TERVEZETÉBEN. Irta: dr. ALMÁSI ANTAL. I. A Tervezet 1498. §-a, melyhez pedig egyébként fér néhány szó,1 jövendő jogunkban arra mindenesetre jó lesz, hogy élesen utaljon az ajándékozás és az ingyenes juttatás közötti viszonyra. Bármennyire világos azonban annak alapján, hogy a kétoldalú-ügyleti, ingyenes juttatás nem fedi be az ingyenesség egész területét, mégis kételyek — és pedig föltétlenül eloszlatandó kételyek — merülnek fel, ha a «tervezett*) ingyenes juttatások pontos körülhatárolásához fogunk. Hogy erre szükség van még ama igen vigasztalan szabályoás mellett is, melyben azok a Tervezetben részesültek, elég utalnom arra, hogy az ingyenesség annak számos szabályaiban 2 műszóként esendül meí?. A visszteher léte, mint külsőleg felismerhető, határozottan kidomborodó tényállásrész az ingyenességet kizárja, ez könnyű igazság, mely kérdésünket a legvastagabb bizonytalanságoktól megóvja. Ennél sokkal sikamlósabb a sima tényállás, melynél a kötelezettséget maga az igéret, jogalaptól függetlenül, állapítja meg (1751. §•): a jogczim nélküli ügylet.5 1 A Tervezet ritkán enged meg magának fogalmi meghatározásokat, ez azonban csak kirivóbbá teszi azok gyengeségét. Nem leli ettünk volna meg az ajándékozás meghatározása nélkül, mikor az köztudatban élő és még nem is vitás fogalom? Szigorúan az 1498. §. amúgy sem vehető, mert i. ha a tsaját vagyona rovására» eszközlendő az ajándékozás, akkor Kecskeméthy szabadon osztogathatja az ezreseket, a megajándékozottak — nem lesznek «megajándékozva* ; 2. ajándékozási igéret alap]án (1499. §.) adott ajándék sem «a|ándék», mert hisz az ((kötelezettség alapján* történt juttatás. Ha pedig az 1498. §. nem pontosan köriílvonalozott fogalmat ad, akkor mirevaló egyáltalán r 2 i}h §• h P-> x47- §• ut. bek., 149. §., 755., 549., 555., 556., 656., 665. §§. stb. 3 Ez tetszik az «abstract» ügylet legmagyarabb fordításának.