Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1902 / 2. szám - Felülvizsgálat a perrendtartás tervezetében
1 10 KÖNIG VILMOS Az első kifogás tehát, mely alatt a revisionak összeroskadnia kell, az, hogy nem foglalkozik az igazsággal. A birói tevékenységnek leghatékonyabb ellenőrzője pedig, az igazságérzet, egyenesen ki van zárva a revisionalis gimnasztikából. Az igazságot legközvetlenebbül érezni kell. Mindnyájan tudjuk, mily fájdalom vesz rajtunk erőt, ha azt tapasztaljuk, hogy a jog coliisióban van azzal, a mit jogérzetünk helyesnek mond. Ilyenkor egész tudásunk forrongásba jut és szüntelenül keressük az összhangot, kutatjuk az összhang hiányának okát. A felülvizsgálati fórum ellenkezőleg kénytelen cselekedni, folyton kergeti az igazságérzetet, távol tartja, mert ez megakasztaná a gép mechanismusát. A felülvizsgálat könyörtelenül nézi az egyéni jog küzdelmeit, ez őt nem érdekli, az ő gondolkodása csak arra terjed ki, hogy az, a mit az alsóbiróság objectiv jognak mondott, tényleg és helyesen objectiv ]Og is legyen. Es eme az igazságon elkövetett vivisectio elégítse ki a nép jogérzetét! A jogát kereső bámulva hallgatja a revisionalis ítéletet, ezt a mesterkélt érthetetlen szóhalmazt és hihetetlennek tartja, hogy azok a csürt-csavart fogalmak az ő jogának elbírálását tartalmazzák. Az igazságnak a tényállásból való egyszerű, érthető és meggyőző levezetése hiányzik itt és így tápot nyer az igazságszolgáltatással szemben mindinkább terjedő nihilistikus felfogás. Az igazság és a jog közti distantia nagyobb és nagyobb lesz és épen a legfőbb bíróságok kénytelenek magukat beékelni e kettő közé. A revisio tehát vésrelemzésben azt eredo ményezi, hogy a természetes igazság egy alsóbbrangu fogalommá válik, melylyel a legtapasztaltabb, a legképzettebb és a legtöbb bizalomra érdemes forumok nem foglalkozhatnak. Nézzük azonban közelebbről, hogy mi okból válnék szükségessé a jogkérdésre szoritott felülvizsgálat. A 93-as indokolás csak ennyit mond: »A ténykérdés kétszeres tárgyalása és eldöntése általában elegendőnek tekinthető és a ténykérdés harmadszori közvetlen szóbeli tárgyalása, ha alapos akar lenni, aránytalan nehézségbe kerülne és a feleknek és az államnak aránytalan költséget okozna.» Szembeötlő, hogy az indokok argumentatiója