Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - A büntetőjogi codificatio külföldön

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 95 tisztességes nőt sem részesiti munkaadójával szemben, a 184. a) §-ban pedig «a szemérmet sértő, de nem erkölcstelen» irat vagy képes ábrázolatnak 16 év­nél ifjabb egyén részére eladását tilalmazza. Az ugyan e törvény által felállított 184. b) §. a magyar B. P. életbeléptetéséről szóló törvény 20. ij-ának felel meg azzal az eltéréssel, hogy utóbbinak rendelkezését az erkölcstelen közle­ményekre specializálja. Ezenfelül módosította, illetőleg szigorította a lex H. a kerítésre vonatkozó 180. és 181., a szemérem elleni vétségre vonatkozó 184. és a dologházi elhelyezésre vonatkozó 562. ij-okat. Büntetőjogi tartalmú melléktörvényektől eltekintve, ennyiből áll a német birodalom büntetőjogi törvényhozása 1899. és 1900-ban s noha Rorcn képviselő a birodalmi gyűlés­ben már 1896. nov. 28-án, majd pedig 1899. febr. 21-én a legélesebben elitélte a feltételes megkegyelmezésre vonatkozó országos rendeleteket, ujab­ban pedig Alifeld erlangeni tanár szállt sikra e kérdésnek birodalmi törvény­ben leendő eldöntéséért Der bedingte Staferlass. Leipzig, igoi. 15. , a büntetőpolitikai reformok megtörnek a törvényhozás adatgyűjtő és fontolgató conservativizmusán. Sokkal agilisabb a büntetőjogi reformok terén Belgium, mely az 1899. jun. ií-iki törvénynyel teljesen modern katonai btk.-et foga­dott el. Ennek első része összhangzásba hozza a katonai büntetőjogot a pol­gárival, a bűnvádi eljárásra vonatkozó második része pedig azt a nevezetes ujitást létesiti, hogy a katonai bírósághoz egy polgári birót csatolt, kit a király a helybeli elsőfolyamodásu bíróság tagjai közül 5 évre nevez ki. Az 1899. aug. }-iki törvény a feltételes szabadságra bocsátást olykép módosítja, hogy az idő, melyet az elitélt feltételes szabadságon tölt, legalább két év legyen, vissza­esőknél pedig öt évig emelhető. A legjelentősebb azonban a reformok közül az e törvényt megelőzőleg a fiatal csavargók és koldusokra vonatkozó tör­vény módosítása, mely a ió éven alólíaknál kihágási büntetésül kizárólag a dorgálást engedi meg. Olaszországban, eltekintve a büntetőjogi melléktörvé­nyektől, melyek közt a munkásbalesetekre vonatkozó 1898. márcz. 17-iki tv. a legjelentősebb a visszaesőkre vonatkozó 1899. febr. 4-én benyújtott relega­tionális javaslat (V. ö. Jogtudományi Közlöny 1899. évf. 115.), melynek ismertetése ismétlés volna. E javaslat, melynek a domicilio coatto eltörlé­séről és a feltételes elitélésről is kellett volna rendelkeznie, Finocchiario igazságügyminiszter bukásával visszavonatott, tartalmát azonban részlege­sen és tökéletlenebbül megvalósította a feltételes megkegyelmezésről szóló 1900. évi okt. 7-iki rendelet. Az uj bűnvádi eljárás javaslata, melynek elő­munkálatai ez évben jelentek meg, teljesen absorbeálja a criminalisták mun­kásságát (V. ő. Heil F. czikkét, Jogt. Közi. 1900. évf. 301.). — Nem haladt előre az osztrák 1891-iki btk. javaslat sem, noha Hiller állítása sze­rint (Mittheilungen IX. 256.) erélyesen munkába vették, ellenben az 1896-iki noivég btk. az 1898—09-ben ülésezett szaktanácskozás határozatai alapján átdolgoztatott s mint uj kormányjavaslat jelent meg 1901-ben. A svájci btk. 1896-iki javaslata csak annyiban haladt előre, amennyiben a szövetség­tanácsnak az egységes btk. megalkotására vonatkozó határozatát az 1898. nov.

Next

/
Oldalképek
Tartalom