Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - A közigazgatási bíróság gyakorlata

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. 89 A kamara ügyésze ezért a Kbtk. 46. $-ába ütköző hatóság elleni hihágás miatt feljelentést tett ellene. A rendőrkapitány illetéktelennek mondta ki magát, mert a sértő kifejezések nem közigazgatási hatóság ellen használtattak. Nemleges hatásköri összeütközés támadt a rendőrkapitány és kir. járásbíróság között, mert utóbbi szintén illetéktelennek mondta ki magát, mert az ügyvédi kamara választmánya hatóságnak nem tekinthető. A ministertanács azon alapon, hogy a\ ügyvédi kamara választmánya, mint fegyelmi ügyekben birói hatalmat is gyakorló testület, kétségtelenül törvény által alkotott hatóság és a kifejezések a Kbtk. 46. 8,-ában meghatározott hatóság elleni kihágás tényálladékát állapítják meg, a kamara választmányának közigazgatási hatósági jellegére figyelemmel az [897 : XXXIV. t.-cz. 19. ii-ának 2. pontja értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörét állapította meg J. Közi. 1901. 1. sz.). Dr. Kovács Zoltán. A közigazgatási biróság gyakorlata. A közigazgatási os^/áh- döntvényei. 1. A községi legtöbb adót tizetők névjegyzékének összeállításánál és sorrendjének megállapításánál számba veendők: 1. a nagykorú hajadon, özvegy, vagy törvényesen elvált nőknél, a jogi személyeknél, kiskorúaknál s gondnokság alatt állóknál kizárólag a község területén vagy az ehez csatolt pusztán fekvő föld- és házbirtok után lizetett földadó, házadó és az ezekre eső általános jövedelmi pótadó; 2. a nagykorú birtokosnál, ha a községben nem lakik, a föld- és házbirtok után lizetett adó mellett a községben terhére irt összes egyenes állami adó, kivéve a nyereményadót, a fegyver- és vadászati adót, a hadmentességi dijat, a szállítást adót és az általa mint ga/da vag) munkaadó által lizetett I. osztályú kereseti adót ; a községben lakó minden más adózóra nézve pedig ugyancsak a 2-ik pont alatt felsorolt adók kivételével a községben terhére irt összes egyenes állami adó s ezenkívül az az egyenes állami adó is, a a melyre nézve igazolja, hogy valamely közhatósági pénztarnál fizeti, de az jog szerint más községnél terhére előírva nincsen (1898. január 27.). 2. A törvényhatósági bizottság és a községi képviselőtestület legtöbb adót lizeló tagjai névjegyzékének összeállításánál a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek (részvénytársaságok, szövetkezetek) igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak és alkalmazottainak javára, ha egyénileg nevökre van kivetve, illetőleg előírva, az a hitelesen igazolt egyenes állami adó is számba veendő, melvet illetményeik, jelenléti jegyeik, nyereségjutalékaik és egyéb dijaik után a fennálló törvények szerint a társulat köteles beszolgáltatni Ü898. május 12.). 5. Budapesten a tanárok és tanítók hivatalaik után járó fizetéseiktől illetőleg nyugdijaiktól az 1872 : XXXVI. törvényezikk 104. ij-a alapján csak az esetben mentesek a székesfővárosi községi adó alól, ha állami vagy törvényhatósági tanárok vagy tanítók (1898. május 12.). 4. Az 1886 : XXII. törvényezikk 26. S-ának az a rendelkezése, hogy a törvényhatósági bizottság a község belügyeibe oly esetekben beavatkozhatik, ha azt a közigazgatás vagy közbiztonság érdekei követelik, nem jogosítja fel a törvényhatósági bizottságot arra, hogy a kis és nagyközségek és a rendezett tanácsú városok alkalmazottjainak választását, ha az ellen az 188f> : XXII. törvényezikk 81. g-a értelme-