Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Magánjog - Politikai Tanulmányok

BÍRÓI GYAKORLAT. 83 hitelezőia jelzálogból közvetlenül nem nyerhet kielégítést (Dt. legújabb folyam III. k. 35. 1.). Anyagi jogilag az alzálogba adás constitutiv jogátmenet, az alzálogos követelés adta határokon belül a jelzálogos hitelező joga átment az alzálogos hitelezőre és e szempontból nem is lett volna szükség a telekkönyvi rendtartás 79. §-ára és a perlekedés oekonomiájára hivatkozni. A teljes ülési határozat ezen gondolatmenetet sub titulo «engedmény» kifejezetten helytelennek mondja ugyan. — azonban behatóbb indokolás nélkül. Különben ezen curiai döntvény is eleget tesz a leggyakorlafibb esetnek, midőn a tkvi rdts 79. ^-ára kivételt állit fel az önalkotta szabály alól. Az úrbéri döntvény az 1871. : L-lII. tezikket magyarázza. Áll ez úgy a 19, számúra, mely a^on erdélyi volt úrbérestől, ki 100 catastralis holdnál több erdöilletmcnyhe^ jut, a\ egyéni illetményként való külön kihasitást megtagadja (Dt. uj folyam IX. k. 354. 1.), mint a 55. számúra, mely a's\okásjogilag urbérföldekké letl területekre is kimondja a maradvány/öld váltságot (Dt. uj f. XIV. k. 290. 1,-). Ezek indokolásának alaphangja az emiitett törvény tartalma és czélja. Az italmérési kártalanítás szempontjából a volt úrbéresek és a jelenlegi politikai község közötti viszonyt világítja meg az 51. t. ü. h.: A\ úrbéri italmérésért járó kártalanítás a volt úrbéreseket illeti ugyan, de a politikai községnek adandó ki, mert annak jövedelme az 1836-iki törvények szerint is közczélra volt forditandő (Dt. uj f. XXVIII. k. 230. 1.). CL a. b) Büntetőjogi döntvények. I. A királyi Cunának bűnügyi döntvényalkotási joga nem törvényen alapul. Az 1868 : LIV. t.-cz. alapján ujjáalkotott legfelső bíróság itélőszéki osztálya hozta gyakorlatba — osztrák s német mintára — a büntetőügyekben fölmerülő vitás jellegű elvi kérdéseknek teljes ülésben való eldöntését s az ezen alkalomból létesült megállapodásokat a Curia magára nézve kötelezők, nek tekintette és következetesen alkalmazta. Az első irott jogforrás, mely a Curiánál büntetőjogi döntvények hozatala czéljából tartandó teljes tanácsülések tárgyában intézkedik : a btk. és ktk. életbeléptetése alkalmából kiadott 18671/1880. számúig, m. rendelet, mely előírja, hogy a teljes tanácsülések a bűnügyi osztály elnökeiből és előadóiból alakitandók, s hogy ez ülések határozatainak indokolásában mindaz előadandó, a mi a kérdés megoldásánál irányadóul szolgált. Az 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a, a polgári törvényekről intézkedvén, rendeleti útra terelte a teljes tanács alakitása, a teljes ülési tárgyak előadása, a tanácskozás és szavazás, a határozatok hitelesítése, a döntvénykönyv vezetése és közzététele módozatainak szabályozását. Az e tárgyban 1881. évi 2214. sz. a. kiadott igü. min. rendeletben foglaltak az ugyanezen évben 5274. sz. a. kelt igü. min. rendelet alapján s illetőleg az ezt hatályon kivül helyező) általános birói ügyviteli szabályok értelmében a kir. Curiánál felülvizsgálat alatt levő büntetőügyekben is alkalmazást nyernek azzal az eltérés6*