Jog- és államtudományi folyóirat, 1871 (1. évfolyam, 1. szám)

Jog- és államtudományi folyóirat 1871

3 keztére véljük elhalasz tan dónak szaktudományunk oly iránylatainak és tárgyainak tanulmányozását és megvitatását, melyekből jelen közéletünkre közvetlen haszon vagy kár nem háromolhat: de csakugyan szolgálatot akarunk tenni a hazai közéletnek, hanem szolgálatot a szaktudomány kezeivel, melyek productuma körülbelöl ugy viszonylik jogi szaklapjaink tartalmához, mint iparczikk a nyers Termelékhez. Szaktudományi folyóirat, e szónak valódi értelmében, olyan, minők fejlettebb jogtudornánynyal és jogirodalommal biró nemzetek körében nagy számmal jelennek meg, — ez az, mit létesíteni törekvésünk. És midőn ekképen feladatunk körzetét az ellentét élével megjelelők, eleget tettünk-e bevezető tisztünknek? Szerencsésb nemzetnek fia beérhetné pár szóval, azokkal, melyek folyóiratunk czimét képezik. „Jog- és államtudományi folyóirat!" A feladat világos. És a megoldás mily egyszerű — t. i. háttérben önálló és el'öhaladott szaktudománynyal, roppant és remek szakirodalommal, közepette tömérdek szakembereknek, kik részint a tudományt folyton és Összefüggöleg maguk is mivelik, a már gyűjtött nagy tökéből folyton uj értékeket állítanak elöf részint az elmélet vívmányait élénk részvéttel és fogékonyan felkarolják, azonnal az életbe átvinni, megvalósítani törekesznek *). De a mi helyzetünk ilyen-e? Szaktudományunk még a szülemlés anxietásaival küzd, önállótlan, sőt legnagyobb részt nem egyéb, mint egyeseknek külföldről importált magántulajdona; szakirodalmunk, legalább mennyiben magyar-nyelvű és a modern közéletre vonatkozik, csaknem merőben receptiv természetű, puszta elsajátitás, ugyanazért minden összefüggés és hatás nélkül való könyvhalmaz; a valóságos productio parányi és többnyire nemis *) Szemeink előtt lebeg itt különösen a német (nem az ausztriai) praxis, mely daczára annak, hogy sokféle particularis jogok uralma alatt áll, és ezek által tulajdonkép külön-külön állásokon isoláltatik, mégis a partieularismussal mitsem törődő, magát közönséges-jogi jurisprudentiának tartó tudományos irodalom impulsusainak csaknem ugyanazon pontossággal teszen eleget, mint a törvényhozás intézkedéseinek. 1*