Iparjogi szemle, 1935 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1935 / 6. szám - Az Iparjogvédelmi Egyesület díszülése

IPARJOGI SZEMLE YVIV évfolyam AAIAi Jahrgang HAVI FOLYÓIRAT MONATSSCHRIFT GEWERBERECHTLICHE RUNDSCHAU AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 1935 dec. Nr. 6. szám Tagsági járulékként 1f| Jáhrlicher Bezugspreis SZERKESZTIK: SCHRIFTLEITUNQ: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az iparjogvédelmi Egyesület — Herausgegeben von: Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V., Alkotmány ucca 8. X Az Iparjogvédelmi Egyesület díszülése Megemlékezés Baumgarten Nándorról Suman János előadása Az Iparjogvédelmi Egyesület legutóbbi teljes ülése, amelyen dr. Szladits Károly egyetemi tanár, az Egyesület társelnöke elnökölt, a szokottnál is népesebb hallgatóságot vonzott. Egyfelől Baumgarten Nándor, az Egyesület elhunyt elnöke iránt érzett mélységes kegyelet, másfelől dr Suman János, a nemzetközi kongresszusokról jól ismert kitűnő előadó egyéniség-e szinte megtöltötte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagy dísztermét, amelynek soraiban az elhunyt családtagjai is helyet foglaltak. Képviseltette magát a jugoszláv követség és konzulátus, a kereskedelmi, igazságügyi, földművelésügyi, belügyminisztérium, iparügyi minisztérium, a Szabadalmi Bíróság, az Egyetem, a Kúria, a Tábla, a Törvényszék, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az érdekképviseletek, a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség, a Szabadalmi Ügyvivők Testülete és megjelentek a jogász- és gazdasági élet számos kitűnőségei. Ott volt mindenki, akinek az iparjogvédelemhez a legtávolabbról is valamelyes kapcsolata volt. Miután dr. Szladits Károly elnök üdvözölte az előkelő vendégeket, dr. Meszlény Artúr egyetemi tanár, az Egyesület társelnöke meleg szavakkal emlékezett meg Baumgarten Nándorról, az Egyesület elhunyt elnökéről, különösen kiemelve az Egyesület érdekében az iparjogvédelem terén kifejtett érdemdús tevékenységét. Méltatta az elhunytnak a uemzttközi kongresszusok előkészítésében, az iparjogvédelem népszerűsítése érdekében végzett lelkes, szakszerű munkáját és a törvények, reformok előkészítését előmozdító tudományos felkészültségű bírálatait. Baumgarten Nándor programjának kimagasló irányelvei voltak: a nemzetközi kapcsolatok felvétele és fenntartása, előadások külföldön, nemzetközi konferenciákon való részvétel; e célból az »Iparjogi Szemle« című folyóirat fenntartása. Az elhunyt nagy egyéniségét kiemelő, megelevenítő szavak mély benyomást tettek a hallgatóságra. Majd dr Suman János, a jugoszláv szabadalmi hivatal elnöke »Der gewerbliche Rechtsschutz in Jugoslawien und die Beziehungen zum Schutz der literarischen und künstlerischen Werke« címmel tartotta meg előadását. Az illusztris előadót a hallgatóság lelkes ovációval fogadta. Jól ismert reprezentánsa ő az iparjogvédelem ügyének, akit a hallgatóság részben a nemzetközi kongresszusokról, részben a budapesti nemzetközi kongresszusról igen jól ismer. Az utóbbi évtizedekben nem volt az iparjogvédelemnek olyan reformmozgalma, amelyben dr. Suman nem vett volna részt. Az ipari jogvédelemnek elméleti, tudós, de egyben gyakorlati szakembere, aki nemcsupán az összes államok iparjogvédelmi törvényeinek, joggyakorlatának kitűnő ismerője, hanem egyben ismeri az adminisztrációnak is minden rugóját. Nem egy célszerű, gyakorlati megoldás került a nemzetközi egyezményekbe, amelyek dr Suman-nák, mint javaslattevőnek kitűnő gyakorlati tudására és gyakorlati érzékére mutatnak. A hallgatóság igen jól ismerte a jugoszláv iparjogvédelmi törvényeket, amelyek a nemzetközi kongresszusokon elfogadott egyezmények alapján állanak, mégis kitűnő benyomást tett a hallgatóságra az előadónak az egyes törvények végrehajtásával kapcsolatban tett fejtegetései, amelyek amellett tanúskodnak, hogy dr. Suman nemcsupán mechanikusan vitte keresztül Jugoszláviának a nezetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit, hanem belevitte a törvényekbe a modern gazdasági élet követelményeit, egy magasabb erkölcsi szellemet, amely a jugoszláv törvényeknek így eleven exőt, fejlődő képességet ad. Ez a munka valóban dr Suman egyéni munkája. A jugoszláv törvényekre reányomta a maga szaktudásának, de egyben egyéniségének a bélyegét is és így dr Suman nagy, felbecsülhetetlen munkát végzett hazájának. Az a lelkes ováció, amellyel dr Suman előadását az előkelő hallgatóság fogadta, szólt Jugoszlávia kitűnő iparjogvédelmi törvényeinek, szólt Jugoszláviának, de különösképpen dr Suman egyéniségének, aki rokonszenves megjelenésével, előzékeny tárgyalási modorával, mély szaktudásával, magas erkölcsi felfogásával, a gyakorlati élettel egybeforrott munkájával nagy érdemeket, kitűnő összeköttetéseket ós sok-sok őszinte barátot szerzett Jugoszláviának. Dr. Meszlény Artúr, az Iparjogvédelmi Egyesület társelnökének ünneplése. Fényes ünnepséget rendeztek dr. Meszlény Artúr egyetemi tanár, budapesti ügyvéd tiszteletére, hatvanéves születésnapja alkalmából barátai és tisztelői tegnap este a Hungária szállóban. Kolosváry Bálint egyetemi nyilvános rendes tanár ünnepi beszéde során átnyújtotta az ünnepeltnek tiszteletére szerkesztett emlékkönyv tárgymutatóját. Az emlékkönyvet 30 szerző — egytől-egyig a jogásztársadalom kitűnőségei — írta. Dr. Kolosváry Bálinton kívül dr. Kiss Albert egyetemi tanár, dr. Bányász Jenő ker.- és iparkamarai titkár a Kamara és az Iparjogvédelmi Egyesület nevében, Dembitz Gyula vezérigazgató, dr. Beck Salamon és dr. Grünhut Ármin ügyvédek üdvözölték, amit az ünnepelt meghatva köszönt meg. Az Iparjogvédelmi Egyesületnek 1935 szept. 23-i közgyűléséin megválasztott elnöksége: Elnök: Fleissig Sándor; társelnökök (jogászi részről): dr. Bálás P. Elemér, dr. Kunz Ödön, dr. Mayer Géza, dr. Meszlény Artúr, Schilling Zoltán, dr. Szladits Károly; (közgazd. részről): Ballá Sándor, Belatiny Artúr, Dembitz Gyula, dr. Keleti Kornél, Orphanides János, Saxlehner Kálmán, Székács Imre; ügyvezető társelnökök: Bernauer Zsigmond és dr. Fazekas Oszkár. A karácsonyi vásár ismét az olcsóság jegyében indul. A súlyos gazdasági helyzet és ezen belül a csekélyebb vásárlóerővel és szerényebb igényekkel föllépő kereslet sajnálatosan megváltoztatja a karácsonyi vásár régebbi képét és eredeti jelentőségét. Pedig a zöld asztal mellett még megállapítást nyert a karácsonyi vásárnak, a karácsonyi occasio-nak az olcsóságtól független, sőt inkább a fejlődést célzó propaganda ereje. A karácsony varázsának és az ezzel járó nagyobb vásárlási készségnek hatása alatt ugyanis alkalma nyílik a kereskedőnek a legfrissebb, a szokottnál szebb és tökéletesebb, általa is újonnan beszerzett árucikkek piacradobására. Ez pedig egyben a termelés haladásának és tökéletesedésének elősegítésére is alkalmas és hivatott. A karácsonyi vásár eredeti képének és jelentőségének megváltozásán tehát veszít a ter. melő is, de veszít a kereskedő is — a nagyobb, tehát több nyereséget kínáló üzlet lehetőségének elmaradásával. — De elveszti a fogyasztó is az ünnepi hangulatban kialakuló szép és élvezetes bevásárlás varázsos hangulatát. A gyakorlati élet azonban — nem elmélet és így egyelőre a jobb idők elérkeztéig a Vásár, ha mindjárt »Karáesonyi Vásár« is, olcsóságával akar hatni. Ez magyarázza azt a nagy izgalmat, amely a Vásár megkezdése (a »start«) körül oly erőteljesen, úgy a sajtó, mint a kereskedők és iparosok részéről megnyilatkozott. Az üzleti élet állandó vásár. A kiskereskedelem védelmét célzó német jogszabályok. A kiskereskedelem érdekeinek védelmét célzó 1933. évi május 12-iki német alaptörvény (»Gesetz zum Schutze des Einzelhan. dels«) rendelkezéseit már számos törvény és rendelet módosítja, illetve kiegészíti. A törvény célja megvédeni »a kiskereskedelmet a jelenlegi gazdasági válság fenyegető veszélyével szemben, valamint a kereskedelmi középosztály további fennállásának biztosításai A német törvényhozás a kiskereskedelem, a meglévő exisztenciák védelmét a kereskedelmi pá-