Iparjogi szemle, 1935 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1935 / 5. szám - Az Iparjogvédelmi Egyesület XXX. közgyűlése

2 IPARJOGI SZEMLE nem alkalmas reklámeszközöket használ, a legtágabb körben u leghatékonyabb törvényes védelemben kell, hogy részesüljön. A versenyküzcleleui egyedüli korlátja az uralkodó általanon erkölcs, mely a közfelfogás és a jury erkölcsi tiltakozásában jut kifejezésre. Ezért van sokkal nagyobb jelentősége smnak a megtorlásnak, amely a törvény alkalmazásában uyilvánul meg, mint annak, amely mindig rijabb és újabb törvényeket alkot. Igaz, hogy mint minden élő szervnek, a jognak is élni kell, az alapelv azonban marad az igazság ölük és változatlan. Pontosan ismeri az Iparjogvédelmi Egyesületnek és nagynevű elődjeinek célkitűzéseit, akik a kamarák és az érdekképviseletek támogatásával 30 esztendőn át kitartó munkával építették ki azokat a törvényes kereteket, amelyek a i^állalkozóknak és kereskedőknek a szabad verseny követelményei mellett jogvédelmet nyújtottak. Az Iparjogvédelmi Egyesület prominens és értékes tényezője annak az eszmei egyesülésnek, amely az eszmei javak és jogok védelmével végeredményben az egész nemzetgazdaság fejlődését és az emberiség boldogulását van hivatva előmozdítani. Ezután német nyelven felkéri Johann Bing mérnök urat. a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség ausztriai csoportjának elnökét, hogy előadását tartsa meg. Johann Bing előadúsa •Mindenekelőtt örömét fejezi ki afelett, hogy az egyesület megtisztelő meghívásának eleget tehetett és ezzel előmozdíthatta az Ausztria és Magyarország között amúgy is intenzív szellemi érintkezést. Ezután áttért előadására, amelynek címe: »Kritik der Entwicklung des Markenrechtes im Verhaltnis zum Wettbewerbsrecht*. Rámutatott arra, hogy a versenyjog úgy Magyarországon, mint pedig Ausztriában és Németországban a védjegyjoggal szemben és ennek hátrányára előretör, miután alkalmazása kevéssé formalisztikus és alkalmazkodóbb jellegénél fogva a felekre nézve kedvezőbb. Álláspontja szerint azonban a védjegyjog és versenyjog nem tekinthető egymással konkurráló, hanem éppen ellenkezőleg' egymást kiegészítő jogintézményeknek és a modern fejlődés irányának éppen az a többé-kevésbé érvényesülő tendencia felel meg, amely szerint a védjegyjog olyan korszerű reformoknak vétessék alá, amely a területéhez tartozó kérdésekben kizárja a versenyjog alkalmazásának szükségességét. Minden részletre kitei'jedő elmélyült alapossággal ismertette a versenyjog és védjegyjog közötti összefüggéseket és ellentéteket és rámutatott arra, hogy az ú. n. »Vorratsmarke« és »Defensivmarke« intézményével kapcsolatban milyen feltétlen megoldást igénylő jogi problémáit merülnek fel és hangsúlyozta a megalakuló vállalat védjegyjogi elismerésének szükségességét. Rámutatott arra, hogy korszerű jogi követelmények nemzetközi megvalósulása esetén a versenyjog és védjegyjog között ma kissé elmosódott határok újból helyreállanának és így a két jogintézmény éles bifurkációja útján biztosítaná mindkettőnek egymástól független és helyes irályban való fejlődését. Fleissig Sándor elnök köszönetét fejezte ki az előadónak értékes és mély fejtegetéseiért. Rámutatott arra, hogy az előadás tartalma olyan magas nívójú és annyi felkészültséget igényel, hogy a maga részéről most nem is javasol vitát, hanem azt ajánlja, hogy az előadásnak az egyesület tagjaival történő részletes ismertetése után a vita céljára külön ülés tűzessék ki. Közgyűlés elnök javaslatát egyhangúan elfogadja. Fleissig Sándor elnök ezután további tárgy hiányában a közgyűlést berekeszti. Most jelent meg Wettbewerbsrecht und Markenschutz in Ungarn írták: Dr. Bányász István és dr. Steinhaus Ernő A magyar verseny- és védjegyjog első részletes, gyakorlati németnyelvű feldolgozása. Törvények, rendeletek, teljes bírói gyakorlat. Cseh, német, osztrák törvényösszehasonlító táblázatok, törvénymutató, részletes tárgymutató. Könnyen áttekinthető munka. Minden szakembernek és jogásznak nélkülözhetetlen. -Megrendelhető: UNGARISCHE RUNDSCHAU FÜR RECHT UND WIRTSCHAFT. (Budapest, V., Hold-utca 29.) Ára 7 60 pengő A Fegyelmi Bizottságok (Bíróságok) felállítását sürgette a Nagykereskedők Országos Kongresszusa (Vas Imre előadása) A kongresszuson Vas Imre kamarai tag ismertette a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által elkészített és a kereskedelmi és igazságügyi miniszter urak elé terjesztett törvényjavaslat-tervezetet, mely a csekélyebb természetű üzleti kinövéseknek, általában a magyar kereskedelem és ipar jó hírnevét sértő üzleti magatartásoknak, főleg azonban az árrontásokkal űzött visszaéléseknek fegyelmi úton történő gyors kivizsgálására és illetve megtorlására irányul, és é cél szolgálatában Fegyelmi Bizottságok felállítását tervezi. Utalt arra, hogy e laikus bíróság felállítása úgy a külföldi keres^ kedelmi és iparkamarák, részéről, mint a jogászkörökben is. mind nagyobb érdeklődéssel találkozik. Vas Imre előadásában örömmel jelentette be, bogy a Ligue International contre la Concurrence Illoyole által ez évben megrendezendő berlini kongresszus előkészítő bizottságának elnöksége az árrontás kérdésével kapcsolatban benyújtott előterjesztések közül a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előterjesztését tartotta a legcélravezetőbb megoldásnak és azt megvitatás céljából a legközelebbi ülés napirendjére kitűzte és kamaránktól kért előadót. Jíiagy megnyugvásunkra szolgál, úgymond, hogy az. árrontás leküzdésére irányuló külföldi kísérletezésekkel, újabban létesített bíróságok szervezeteivel szemben elhangzott bírálatok és azok kapcsán kidolgozott megoldási tervezetek, mindmegannyian a kamara juryje által kijelölt és a Kúria által is szankcionált ítéletekben lefektetett elvi keretekben mozognak. A jury az árrontás kérdésében ismételten hangoztatta, bogy az árrontással űzött visszaélések felismerése és elbírólása oly intézmények felállítását tételezi fel, amelyek már összetételüknél fogva is alkalmasak arra, hogy pártatlan, szakszerű és gyors megoldásokat nyújtsanak. Az árrontás leküzdésére felállított osztrák döntőbíróságok a kamara mellett működő választott bíróságok mintájára állíttattak fel. A budapesti kamara ez intézmény felállítását megelőzőleg a wien-i kereskedelmi és iparkamara felkéréséro kiküldött előadója útján már felhívta az osztrák kereskedelmi tís igazságügyminiszterek, úgyszintén a kereskedelmi és iparkamarák figyelmét arra, bogy az osztrák kamarai választott bíróságok mellett egyidejűleg oly laikus bíróságokat is szervezzen, amelyek hatásköre a csekélyebb természetű árrontással űzött visszaéléseknek fegyelmi úton történő elbírálására szorítkoznék. A kamara oly laikus bíróságokra gondol, amelyek elnökeit és bírált a kamara teljes ülése választja, amely bíróságoknak igénybevétele díjtalan, sorshúzás és a felek visszavetési jogával alakulnának, de amely bíróságok szükség esetén a visszaélőket, úgyszintén; az alaptalanul perlekedőket is, 300.— pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatnák. E bíróságok ítéletei ellen, csekélyebb természetű jellegüknél fogva, a feleknek fellebbezési, illetve felfolyamodási jogaik nincsenek. Súlyosabb természetű ügyekben az ily laikus bíróságok a bírói eljárást beszüntetik; és ezzel módot nyújtanak a panaszosnak (esetleg panaszlottnak) arra, hogy peres ügyét az illetékes bíróság előtt tehesse' folyamatba. Ezeken az alapelveken épül fel a kamarának a Fegyelmi Bizottságok felállításáról szóló javaslat-tervezete. A laikus bíróságok ítéletei, az eléjük kerülő vitás ügyek fegyemi jellegére való tekintettel, nem tisztességtelen versenyben* hanem meg nem engedett versenyeszközök alkalmazásában marasztalják a belytelen üzleti magatartást tanúsító üzletfelet. A kamarák törvényjavaslat-tervezetét ime a külföldi uagy államok is figyelemre méltatták, de nagy megnyugvásunkra szolgál úgymond, és eljárásunk helyességét igazolja az a körülmény, hogy Ausztriában éppen azok a jogászok, akik még csak egy évvel ezelőtt is a legélesebben szembeszálltak a laikus bíróságok felállításának a gondolatával, ime ma az árrontás ügyében eljáró választott bíróságok mellett laikus (fegyelmi) bíróság felállítását sürgetik, amelyekben az üzleti kalkulációs kérdésekben járatos (tehát nem feltétlenül szakmabeli) szakemberek foglalnának helyet. Ime a jogászkörök nézete szerint is, a kisebb természetű, de kibatásában beláthatatlan következményekkel járó ánontások