Iparjogi szemle, 1935 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1935 / 4. szám - A Budapesti Kamarai Választott Bíróság elvi döntései

4 IPAKJCHJI SZEMLE Az sem döntő, hogy a felperes az alperesek bejegyzését követőleg jegyeztette be a maga részére a »Korona« szót: mert ezzel a felperes csak betetőzte a »Korona« szó használata tekintetében megillető jogát, amitől elzárható nem volt. Ezért az alperesek arra is kötelezendők voltak, hogy a »Korona« szót a cégük szövegéből is töröltessék. Amennyiben pedig ennek a kijelölt határidőben eleget nem tennének, a felperest feljogosítja arra, hogy a törlést az ítélet erejénél fogva keresztülvihesse. (Vb. 2272—1935.) VII. Az alább közölt peres ügyben hozott vb-i döntés szerint valamely külföldi védjegy, illetire gyári jelzés használati joga tekintetében nem a gyártási hely az irányadó, hanem az a döntő, hogy az illető védjegytulajdonos az azonos gyártási módnak alkalmazásáról és a változatlan jó minőség megóvásáról kellőképen gondoskodott-e, Valamely árunak belértékét, minőségi kvalitásait, a bevezetett megjelölése alatt ismertté vált és állandósult minden tulajdonságát, továbbá nem a gyártási hely és nem is valamely egyébként önálló jogi személyként szereplő cég. hanem az a vállalat garantálja, amely azt a világmárkává alakult megjelölést creálta, magáénak vallja és megőrzi. Hatehát a versenyvállalat ugyanolyan gépekkel, ugyanazon szabadalmak, üzemi receptek és eljárások szerint dolgozik, mint a törzsgyárak, műszaki személyzete, minden szakmunkása külföldi instruktorok által képeztetett ki, a központ felügyelete és ellenőrzése alatt: a felperes gyárában előállított áru a törzsgyárban előállított áruval azonos minőségűnek tekinthető. — A választott bíróság meggyőződése szerint a versenytárs a való helyzetet, az igazságot tünteti fel és tanúsítja akkor, ha áruinak csomagolásán az alapító törzsgyár engedélyével annak emblémáit használja, mert a törzs-gyár gyártmányai iránt megnyilvánuló megbecsülés és bizalom a gyártmány azonos minőségénél és egyéb fent kifejtett körülményeknél fogva a versenyvállalat gyártmányait is megilleti és így joggal helyezi magát a törzs-gyár presztízse alá, miért is ettől őt csak abban az esetben lehetne eltiltani, ha eljárása a Tvt. 9 §-ába ütköző módon megtévesztő volna. A szóbanlevő peres ügyben alperes a megtévesztést abban látja, hogy a csomagolás előlapján kizárólag a Olark illetve Coats cég védjegye és egyéb gyári jelzései vannak angol szövegben feltüntetve és csak a csomagolás keskeny oldalán vannak felragasztva az egyes oémaorsók címkéiül is szolgáló kis kerek papírlapok, amelyeknek egyike gyártóul a felperest jelöli meg. Eltekintve attól, így szól a vb-i ítélet, hogy a gyártmány azonosságánál fogva az angol cégek védjegyeinek és gyári jelzéseinek használata magábanvéve megengedett, — minthogy a dolog természete szerint a több cérnaorsót tartalmazó csomagok felbontatlan állapotban csupán üzleti forgalom tárgyát képezik, a fogyasztó kezébe kerülésük alig feltehető, az ismételadók és üzemek pedig, amelyekhez felbontatlan csomagok jutnak, a becsatolt bizonyítványok szerint már régi idő óta ismerik a való helyzetet, tudják, hogy az alperes által kifogásolt felírású csomagokban a felperes újpesti gyártmányai foglaltatnak, amit egyébként a csomag felbontásakor feltétlenül szembeötlő kerek oldalcímkéről is megtudhatnak, nem forog fenn tehát a lehetősége annak, hogy a felperes által használt csomagolás feliratai megtévesztő hatást gyakorolhassanak. Ezek alapján a vb. a keresetet elutasítja. Tudomásul veszi egyébként, hogy felperes saját elhatározásából a kifogások lehetőségének kiküszöbölése végett az eddig alkalmazott ragcímkéken felül ezután magu.u a csomagoló papirosra reányomott magyarnyelvű szövegben is utalni fog a gyártó cég nevére és a gyártási helyre. (Vb. 14434—1934.) VIII. A név rövidebb alakban való használata nem jogosult, ha egy korábbi, hasonló hangzású védjegybe ütközik. — Felperes a panaszos kérvényéhez csatolt és alperes által kibocsátott körlevélnek azon kitételében- hogy az alperes áruit Ht'x névvel hirdette, a tisztességtelen versenyről szóló törvény 1.. 7. és 18. §-aiba ütköző tilalom áthágását látja, mert ezzel alperes az ő. t. i. felperes »Rex« névvel forgalomba hozott, illetve bejegyzett védjeggyel ellátott hasonló árujának tisztességtelen versenyt ámasztott, miuán a két szó hasonló hangzása a vevőközönség körében megtévesztésre alkalmas. (Vb. 8617^-1935.) IX. ->Parti-áru.« Arukat a rendes üzleti forgalmon kívül eső eredetüknek, vagy valamely alkalomszerű vásárlási lehetőségnek hirdetésével árusítani tilos. (1933. évi XVII. 1. §.) Minthogy pedig panaszlott azt a tényt, hogy üzlete felett »Halló parti női divatcipő P 4.90 fillér« feliratú táblát elhelyezte — nem tagadta, s minthogy a vevőkör parti áru alatt oly árut ért, mely valamely megvásárolt üzletből vagy áruraktárból származik, ezért a fent hivatkozott törvényhely rendelkezésére tekintettel panaszlott a »párti áru« hirdetésétől is el volt tiltandó. (Vb. 14106—1935.) X. Ideiglenes intézkedés. I. A 6800—1934. I. M. számú rendelet 3. §-a szerint a bíróságnak, amikor az ideiglenes intézkedésre irányuló kérelem felett határoz, elbírálás tárgyává kell tenni azt a kérdést, hogy az intézkedésnek az elrendelése vagy megtagadása ókozhat-e nagyobb és nehezebben jóvátehető sérelmet. Ha azonban a kérdés, hogy a panaszló által panasz tárgyává tett cselekmény a tisztességtelen verseny törvény valamelyik rendelkezésébe ütközik-e vagy sem, a panaszló által becsatolt okiratok, vaLamint a tanuk vallomása alapján még valószínűsítve kellőleg nincs, továbbá az ideiglenes intézkedés megtagadása panaszlónak jóvátehető sérelmet nem okoz és a tényállásnak teljes tisztázása az ideiglenes intézkedési eljárás természetével össze nem egyeztethetően hosszabb bizonyítást venne igénybe, a. bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek helyt nem ad. (Vb. 14468—1935.) II. ^— Panaszlott az eljárás rendjén az ideiglenes intézkedés iránti kérelem jogosságát el nem ismerte, az ellen védekezett, és így az ismétlés veszélye kizártnak nem vehető, ezért az ismétlés veszélyének kizártságára alapított védekezésnek helytállí alapja, már ez okból sincs. (Vb. 14107—1935.) Az Iparjogvédelmi Egyesület ünnepélyes gyásztilése. Baumgarien Nándor dr. ny. kir. közigazgatási bíró egy. tan., az egyesület elnökének elhunyta alkalmából az Iparjogvédelmi Egyesület ünnepélyes gyászülést tartott. Elnöklő Saxlehner Kálmán egyesületi társelnök mély megindulással juttatja kifejezésre az Egyesület gyászát és átadja a sízót az ügyv. alelnöknek. Dr. Fazekas Oszkár ügyv. alelnök méltatja Baumgarten Nándor kiváló érdemeit, akit hatvankét éves korában, de alkotó erejének teljében, teremtő ambíciójának csúcspontján ragadta el — úgyszólván íróasztala mellől — a kegyetlen halál. — Törekvéseinkkel, úgymond, mindenkor egynek érezve magát, azokat meleg érdeklődéssel karolta fel és minden erejével azon fáradozott, hogy azoknak az Egyesület keretein kívül is, nemzetközi szervek tevékenysége körében érvényt szerezzen. E munkakörben is a nemzetközi kapcsolatok kiszélesbítése és intenzivizálása volt az a kimagasló cél, amely szemei előtt lebegett. Az eszmei javak országhatárokat nem ismerő jellegében és az ezek oltalmát szolgáló nemzetközi jogrend közösségében is egy értékes elemét látta annak az eszményi univerzalitásnak, amely egész lényét áthatotta. — A gyászülés majd elhatározta, hogy kéressék fel Dr. Meszlény Artúr arra, hogy az Egyesület legközelebbi közgyűlésén emlékbeszédet tartson. A jegyzőkönyvnek egy eredeti példánya a lesújtva gyászoló családnak megküldetett. Joggyakorlat Az üzlethelyiség felmondási jogával a szerződésben kikötött módon való élés a versenytörvény szempontjából kifogás alá nem esik. Bérelt helyiségnek — akár kereskedelmi vagy ipari üzlet folytatására használt helyiségeknek — az előző bérlő bérleti jogának megszűnte után mások részére történt bérbeadása és bérbevétele fennálló jogrendszerünk szerint sem jogszabályba, sem a jó erkölcsbe, vagy az üzleti tisztességbe nem ütközik akkor sem, ha a helyiség bérbevétele az új bérlő részére esetleg a régi bérlő kereskedelmi tevékenységéből eredő üzleti előnyt is jelentene; mert a bérlő és így a felperes is tudta és szerződésénél fogva hozzájárult ahhoz, hogy a bérlet gyümölcse őt csak addig illeti, amíg a bérleti jogvisszonya fennáll. Következéskép a bérleti szerződésnek erre a jogi tartalmára tekintettel az sem vitatható, hogy az előző bérlő üzleti tevékenységének és költekezéseinek esetleges előnyös hatásáért a bérbeadó vagy a következő bérlő megtérítéssel tartozik. (Kúria P. IV. 3381—1934.) A legnagyobb műhely vagy raktár fogalma. A legna gyobb műhely vagy raktár minden időkre vonatkoztatva tulajdonképen viszonylagos fogalom, amelynek megítélésénél ilyképen tehát csakis az lehet a döntő, hogy a kereskedelmi forgalomban kialakult köztudat a hirdetett árucikk tekintetében a hirdetőt általában a legnagyobb műhely, vagy raktár birtokosának tekinti-e. (Kúria P. IV. 2769—1934.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. FAZEKAS OSZKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Mária Valéria-utca 12. Telefon: 82—4—35. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner I.