Iparjogi szemle, 1933 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 1. szám - A peres eljárás felfüggesztése - Ki állapítsa meg valamely üzleti magatartás erkölcsös vagy erkölcstelen voltát?

IPAEJOGI SZEMLE — Meg kell, hogy állapítsuk tehát, hogy a tisztességtelen versenytörvény kiművelése, kifihomítása, eltekintve egyes túlhajtásoklól, — jogos és kívánatos. E tevékenység kiindulópontját azonban nem minden esetben a generális klanznla, a „1 iszlességtelcn", az „erkölcstelen,, eljárás hangoztatása, haliéra az üzleti magatartás meg nem engedett volta kell, hogy képezze. A Jnry intézményét, illetve a laikus elemnek a versenyjogi kérdésekbe való bevonását, a kamarák mellett működő erkölcsi testületeket ma már úgyszólván valamennyi kamaránál megtaláljuk. Általános a törekvés, hogy e testületek (bizottságok, tanácsok, egyeztető hivatalok), mint a magyar Jitry, a bírói eljárásba szervcsen bekapcsoltassanak. Cél a felvilágosítás, a bírói intézkedésben való megnyugvás, a jóhiszemű, az elkövetett cselekmény helyes erkölcsi megítélésére való nevelés. íme az út a Jnry felé1!... Az ajándékozás és ráadás kérdését szabályozó német rendelet époly kevéssé elégíti ki a rendelet híveit, mint ellenzőit. Az alapelvnek számtalan kivétellel történő áttörése, a rendelet gyakorlati célját nagyrészt megbinsította, úgyhogy cmlítéaremáltó eredmény ezen szabályozástól nem válható, lühelyütt is hangoztatjuk ama ismételten elfoglalt álláspontunkat, hogy a ráadás, az ajándékozás kérdését törvényszakas/okkal szabályozni nem lehet. Ami erkölcstelen, az a versenytörvény 1. §-ába ütközik és e szakasz védelmet kell, hogy nyújtson a tisztes, egyenes és a közönség által könnyen ellenőrizhető versenyeszközükkel dolgozó kereskedelemnek fis iparnak. A védjegyes áruk fix árának védelme és az árkalkuláció. A magyar, német, francia, osztrák, angol és amerikai bíróságok és kamarák elvi állásfoglalásából megállapíthatjuk, hogy a márkás árnk árvédelminek a kérdése a szabadforgalomból kivont, az árnk szabad versenyét nem érintő, magántulajdonban lévő áruk fix árát szabályozza. A közönség és a viszonteladó érdekét egyaránt szolgálja. Előbbi a védjegyes áruk azonos minőségében, ntóbbi pedig a propaganda által közismertté és keresetié vált áj árnk eladási lehetőségében találja meg a maga jogos érdekeit. Az árkalkuláció kérdése, figyelemmel arra, hogy a védjegyes áru áralakulása a kizárólagosságot biztosító védjegyjog természetéből ered, arra támaszkodik, — nézetünk szerint a versenyjog keretén belül nem mérlegelhető. De egyébként is a védjegyes áru magas ára, a védjegyes áruk szabadversenyében kétségkívül alul marad, mivel a vevő a védjegyes áruknál kizárólag magasabl> kultúrigényének és a propaganda erejének, avagy az áru gazdaságosabb kihasználhat ásának, a fogyasztó kényelmének hatása alatt áll, amely jobb, frissebb, ízlésesebb védjegyes áruval, élénkebb, megkapóbb propagandával eredményesen ellensúlyozható. A felvilágosítás fis tanácsadás versenyjogi vonatkozásai. (Ajánlósorok.) E kérdés panasz formájában ismételten felmerült. A német joggyakorlat szerint a felvilágosítás-adót az ajánlat gondatlanságáért általában felelősség nem terheli. Tarlozik azonban lelkiismeretes felvilágosítást adni. Gondatlansága azonban a konkrét eset körülményei szerint tisztességtelenné is válhat az esetben, amidőn gondatlansága oly nagyarányú, hogy az már lelkiismeretlenségnek tekinthető. így az üzlettulajdonos — főképen a későbbi főnökkel szemben — felelős az elbocsátott, alkalmazottnak, a szokásos elismerő szavakat meghaladó dicsérő szavakkal telített bizonyítványban foglalt /utalókból nyeri „feltétlen, rátermettség" helytálló voltáért. Sok esetben jogunk van haiigani; ha azonban beszélünk, szavainknak a valóságot fedniök kell — és bizalmas felkérés cselén tudatosan egyes súlyos ténykörülményeket elhallgatni nem szabad. A munkaadó korábbi alkalmazottjairól nyilatkozni nem köteles, ha azonban véleményt nyilvánít, az abban foglaltaknak fedniük kell a valóságot. Oly klauzula — mely a felelősségei még súlyos gondatlanság esetére is kizárja — semmis. Joggyakorlat A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Jnry elvi .jelentőségű határozatai. A Jury legutóbb tartott ülésében állást foglalt a reklámélet legfontosabb — és a kereskedelmi és iparoskörök — részéről igen sokat vitatott kérdésekben. A Jnry nem. emel kifogást az olcsó áron forgalomba hozott és a kirakatokban elhelyezett úgynevezett reklámcikkek osztogatása ellen, — úgyszintén megengedett eszköznek tekinti az áruknak beszerzési áron való kínálását is. Mindenki annak ad, akinek akar és oly áron, amelyet a sajit Hiteti érdekeivel összeegyeztethetőnek tart. Nem tekinti tisztességleien versenynek az áruknak „Beszerzési áron" történő hirdetését sem, feltéve, hogy a hirdetés megfelel a valóságnak. Az ily hirdetéseket azonban a Jnry oly alkalmi árusításuknál; minősíti, amelyek a kiárusítással egy tekintet alá esnek. A Jury tehát módot akar nyújtani az érdekeltségnek arra, hogy az ily kiárusításokat a kamarák által ellenőriztetliessék. Hirdető a „beszerzési áron" hirdetett árukról jegyzéket tartozik adni és az ily árukat az üzlet egyéb áruitól elkülöníteni. Tisztességtelen versenynek minősíti azonban a Jury a forgalmi áruknak állandóan és rendszeresen beszerzési áron, vagy beszerzési áron alul történő eladását, vagy hirdetését. Az ily üzleti gesztié ugyanis ellenkezik az üzletvitel alapelvével. A kereskedő állandóan beszerzési áron nem adhat el. Ugyancsak az üzleti erkölcsbe ütköző reklámeszköznek tekinti a Jury a költségesebbnek látszó újsághirdetések közzététele helyeit, egy egész szakmához tartozó áruknak állandóan beszerzési áron, vagy azon alul történő eladását. (Amikor a fűszeres beszerzési áron, vagy alul adja az üzletkörén kívül eső, avagy a reklámcikkét képező textil- és cipőárukat, míg viszont a textil- és cipőkereskedő a fűszerárukat.) E reklám eszközük útján a versenyvállalatok, habár önkéntelenül is, a tőlük idegen, vagy távolálló szakmák tünkretételén át ki vánják a saját ünös érdekeiket szolgálni. Végül foglalkozott a Jury az ajándékozás és a „törpe-", „görbe"-súlyok reklámo /.ésának és kiajánlásának a kérdésével. A Jury álláspontja szeriiit a versenyvállalatok az i'rak leszálltásával és ne ajándékozásokkal, avagy a közönség játékszenvedélyére alapított «üzletekkel» versenyezzenek, továbbá ne alkalmazzanak oly, a. kereskcde'mi forgalomban szokásos súlymennyiségtől eltérő súlymcgjelüléseket (gürhe-súlyok), amelyek a közönség megtévesztésére alkalmasak lehetnek. Ajándékozás, Nem tekinthető tisztességtelen versenynek általában valamely cég részéről oly gyártmányok, készítmények, tárgyak ingyen, azaz minden ellenérték és kötelezettség nélkül való osztogatása, amelyek kifejezetten reklámcélt szolgálnak, az első pillanatra mindenki által felismerhető reklám tárgyaknak tekinthetők, avagy feltűnő reklám fel írásokkal vannak ellátva. E szokásos, a figyelmességek határát megnem haladó reklámtárgyak osztogatása tehát megengedett reklámeszköz, tekintet nélkül az illető tárgyak származására, hogy 1. i. a «reklámtárgy>> az illető vállalattól vagy más vállalatiéi származik-e. Ezen keretben fokozottan reklámcélúnak tekinthetők a nem mindennapi szükségletet jelentő cikkek, főleg a gyermekek által kedvelt játékszerek és hasonló tárgyak. Ez «ingyen»-tárgyak hirdetését, azonban feltétlenül kifogásolja. (I. 6996/1932. IV.) A forgalmi áron alul — silányabb minőség. Kifogás alá esik és meg nem engedett üzleti eljárás, ha az olcsóság oka az áru silányabb belértékében, selejtes voltában leli magyarázatát. A Jury súlyt helyez arra, hogy az áron alnl árusító kereskedő az olcsó árusítás okát pontosan jelölje meg, az áru silányabb minőségét, selejtes voltát pedig no hallgassa el. (I. 6996/1932. TV.) Blokkok gyűjtése. A Jury álláspontja szerint amennyiben az üzleti eljárás kifejezetten forgalmi rabalt jellegével bír. vagyis a verseny vállalat a vásárolt áruk után kifizetett öszszegböl a visszafizetést előre meghatározott, áruban, a vételár pontosan megjelölt százalékában eszküzli, ez üzleti eljárás kifogás tárgyává nem tehető. (I. 6996/192. IV.) A védjegyes név egyes betűinek az áruban való elhelyezése. A vevő jutalmat kap, ha az általa megvett áruban elrejtett betűkből egy nevet összeállít. A Jury álláspontja szerint ezen ajándékozási mód, mint a játékszenvedély felkeltésére alkalmas üzleti eljárás a lottójövedéki kihágás alá esik. A versenytörvény szempontjából oly irányban kifogásolható, hogy a nyújtott szolgáltatás túllépi-o a szokásos figyelmességek határát; ennek a megállapítása azonban esetenként mérlegelendő. (I. 6996/1932. IV.) A távozó alkalmazottakra vonatkozó üzleti közlések kifogás tárgyává csak az esetben tehetők, ha a volt munkaadó p körlevelet ismételten szétküldi Cs pedig oly beállításban, amely az illető alkalmazottak távozásának körülményeit ferde megvilágításba helyezheti. (I. 6996/1932. IV.) Felelős szerkesztő: dr. Fazekas Oszkár Szerkesztőség: V, Alkotmány ucca 8., III. em. Aut. 264—03 Kiadóhivatal: VII, Erzsébet körút 5.. 1. em. Telefon: József 462—99 Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner I.