Iparjogi szemle, 1932 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 6-9. szám - A nemzetközi iparjogvédelmi szövetség londoni kongresszusa

IPARJOGI SZEMLE páns megsértésével olyan cikkeket hoznak be az országba, melyeket itthon kellene gyártaniok. Éppen ezért a magyarországi csoport és a magyar hites szabadalmi ügyvivők testülete is azt ajánlotta a kormánynak, hogy a nem-gyakorlásnak a kényszerengedély legyen a szankciója, míg a kényszerengedély kiadása utáni folytatólagos nem-gyakorlás — mely a mulasztásnak már kvalifikált visszaélési jelleget kölcsönöz — módot adjon a bíróságnak a szabadalom megvonására. Ezt az álláspontot kellett képviselnünk Londonban is. Az országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat alapján állíthatjuk, hogy a diplomáciai konferencián a kormánynak is ez lesz a véleménye. Azt kívánja továbbá a kongresszus, hogy a letett védjegytől lényegtelenül eltérő használat a védjegy érvényét ne veszélyeztesse és a védelmet ne csorbítsa. Az érvényességtekintetében talán tényleg nem lehet hozzászólni valónk, de a védelmi kört illetőleg a jogbiztonság érdekében ragaszkodnunk kell a letett védjegyhez: „telle-quelle". A telle-quelle lajstromozás a telle-quelle használatot is megköveteli. Aki védjegyét más formában kívánja használni, az ezt az új megjelölési módot lajstromoztassa be és akkor elkerüljük azokat az áldatlan vitákat, melyek a „lényeges" és „lényegtelen különbségek" tekintetében úgy a törlési kereseteknél, mint méginkább — és ez volna a nagyobbik baj — a verseny kérdéseknél biztosan előfordulnának. A kongresszus a védjegyek függetlensége tekintetében annak az óhajának adott kifejezést, hogy a már belajtsromozott védjegy a honi és más országokban belajtsromozott azonos védjegyektől független legyen. Ehhez a határozathoz nincs hozzátenni valónk, mert fedi a magyarországi csoportnak azt a véleményét, mely a vonatkozó téma megbeszélése alkalmából Bányász Jenő dr. kamarai titkár hathatós közreműködésével kialakult. A kongresszus legérdekesebb programpontja talán a védjegyek átruházása volt. A határozat lényegében három pontra tagozódott: 1. a védjegy szabadon átruházható egy vagy több olyan árura vonatkozóan, amelyre azt belajstromozták; 2. ha a hazai törvények előírják, hogy a védjegyet vállalattal együtt kell átruházni, akkor az átruházáshoz elegendő, ha a gyártási és forgalmazási jogot kizárólagos hatállyal ruházzák át; 3. a szerződő országoknak jogukban áll az olyan átruházásokat érvényteleníteni, melyek a versenykövetelményeknek nem felelnek meg. A 2. és 3. pont lényegében fedi azt a véleményt, melyre a magyarországi csoport legutóbb jutott. Az 1. pontot azonban nem tehettük magunkévá, mert semmi garancia nincs arra, hogy ilyen intézkedés nem volna-e káros túlfejlesztés, amikor még a közbenső lépésre sincs megnyugtató joggyakorlat. Minthogy a védjegyek átruházására hozott határozat tényleges érvényre jutása tekintetében a magyar érdekeltségek felfogásának megfelel, örömmel üdvözöljük e nemzetközi megegyezést — majd bizonyos hazai törvényt, amely meg fogja szüntetni azt a visszás állapotot, mely szerint törvényünk védj egy átruházást csak vállalattal együtt enged meg ugyan, licenciát pedig nem ismer, kereskedelmünk és iparunk pedig telítve van illegitim védjegyengedélyekkel. A kongresszus komolyan törekedett arra, hogy a tisztességtelen verseny ellen hozott egyezményszöveget továbbfejlessze. Örömmel jelenthetem, hogy a budapesti kongresszus eredményeihez képest indítványunkat lényegében fedő konkrétum felvételét javasolja, nevezetesen a hamis származásra s a vevőkör megtévesztésére vonatkozó kérdésekben. A kongresszus még ezenkívül tárgyalt a díjak egységesítéséről, határidők meghoszabbításáról közüzemi zavarok esetén, a kiállítási elsőbbségről, szabadalmak időtartamáról, állami jelvények szöveges körülírásáról, kollektív védjegyekről, államok közti vitás kérdések eldöntéséről és egyebekről. Talán egyetlen diplomáciai konferencia sem volt még olyan kimerítően előkészítve, mint a jövő évre tervezett londoni konferencia. Ennek az oka főképpen az, hogy általános meggyőződéssé kezd válni az a felfogás, hogy a modern gazdasági életnek egyik bázisa és legerősebb támasza az iparjogvédelmi szaktörvények, melyeket szakképviselet közreműködésével szakbíróság alkalmaz. A nemzetközi iparjogvédelmi szövetség munkája folytán a londoni diplomáciai konferenciától nagy sikert vár a berni nemzetközi iroda igazgatója, Ostertag Fritz dr. is. Kelemen András az ügyv. testület eln.-helyettese, a magyarorsz. csoport titkára. Az üzlet külsején elhelyezett márkacikktáblák megadóztatása A „márka" megteremtője és fenntartója elsősorban a propaganda, A márkás árut a fogyasztóhoz eljuttató kereskedő tudatában van annak, hogy ezeknél az áruknál biztos a haszna, a keresletet pedig megalapozza és állandóan biztosítja számára a gyáros propagandája. Peres ügyből kifolyólag a közigazgatási bíróság úgy döntött, hogy az üzletek külsején elhelyezett márkacikktáblák elsősorban a gyáros éraekét szolgálják, nem az üzlet tulajdonosának érdekét, ennélfogva hirdetési díj alá esnek. E kérdésben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara panasszal élt a kereskedelemügyi és belügyminiszternél és arra kérte őket, adjanak ki oly rendeletet, amely szerint minden hirdetési szabályrendeletbe fel kell venni azt a rendelkezést, hogy „a hirdetési díj alól mentes minden oly hirdetés, amely a hirdetett cikkeket előállító, feldolgozó, vagy árusító gyár, üzlet, műhely falán, ajtaján, portálján, vagy kirakatában van elhelyezve." Az érdekelt üzleti világ bizakodva várja, hogy panasza illetékes helyen kellő megértésre talál. Joggyakorlat Árumegvonás. Amennyiben nem általános és nem is olyan árucikket érint, amelyet az érdekelt más forrásból megszerezni nem tudna, nem tisztességtelen verseny. A részleges bojkott, amely jogos üzleti érdekek megvédésének körén belül marad, nem kifogásolható. (Kúria 5837—1931.) A „Neo'' (új) szónak megkülönböztető jellege nincs és így „Neo" szót tartalmazó védjegyek összehasonlításánál figyelembe nem vehető. (Ker. min. 1381—1929.) Évtizedes mult mellett néhány évvel való tévedés, különösen ha az alapítási év reklámérdeket szolgáló körlevelekben van feltüntetve, nem tisztességtelen verseny. (Vb. 12.281— 931.) A cég és üzem azonosság és folytonosság nemcsak okmányokkal, hanem egyébként, tehát tanukkal is bizonyítható. A jog és cégátruházás alakszerűségétől a Vb. egy konkrét esetben eltekintett. (Vb. 12.281—931.) Vegyészeti gyár. A konkrét peres ügyben a Vb. bár elismerte a vállalat gyár jellegét, ellenben úgy határozott, hogy alperes üzemének szerény kereteire való tekintettel, „vegyészeti' gyárnak még sem nevezheti magát. (Vb. 12.281—931.) „Gyártmányunkat a legmodernebb, a legjobb békebeli anyagból készítjük, azok minősége minden más elsőrendű gyártmánnyal szemben 100%-ig megállja a helyét" kitételt a Választott Bíróság oly tényállításnak tekinti, amely szükségessé teszi az alperesi cég gyártmányainak szakszerű megvizsgálását. (Vb. 12.281—1931.) „Rágalmazás" zárt levéllel. A felsőbíróság által követett gyakorlat szerint a rágalmazás zárt magánlevélben is elkövethető. Az alapul szolgált esetben a hivatalos és nem magánügyben írt zárt levél a főszolgabíró címére ugyan, de a szolgabírói hivatalba érkezett, annak iktatójába került s ott hivatalosan be is iktattatott, s így tényállításai mások előtt ismertekké válnak. (Kúria 5534—1931.) A Maláta-tápsör megjelölés annak elhallgatásával kapcsolatban, hogy azt szikvízgyár hozza forgalomba, annak a téves feltevésnek a megerősítésére alkalmas, hogy valódi, bár alkoholmentes sörről van szó. (Kúria 1117—1931.) Az áru orvosilag ajánlása. Külföldi ismeretlen magánorvosnak egyszerű megrendelőleveléhez csupán mellékesen hozzáfűzött oly ígérete, hogy a cikket alkalomadtán ajánlani fogja mint diétikus italt, még nem tekinthető orvosi ajánlásnak. (Kúria 1117.—1931.) A szállításból kizárás, vagy a szállításnak feltételhez kötése nem ütközik a Tvt.-be, s nem zárja ki a más forrásból való beszerzés lehetőségét. (Kúria 5837—1930.) Az áru forgalomba hozóját rendszerint mi sem korlátozza abban az elhatározásában, hogy kinek ad előnyt és kit részesít hitelkedvezményben. Tény, hogy az alperesek, akik rendes vevőiknek megfelelő kerethitelt szoktak biztosítani, figyelmeztették egyes ügyfeleiket, hogy nem szolgáltatnak ki nekik „Vitréa" üveget abban az esetben, ha belga gyártmányú üveget vásárolnak. Az alpereseknek a versenyhatás fokozására alkalmas ez a törekvése, azonban nem lépi túl a Tvt.-ben a verseny szabadságának megszabott határát. (Kúria 5837— 1931.) Jogosulatlan géphasználat. Információs füzet nem áru. A kir. ítélőtábla megállapította, hogy az alperesnek az a cse-