Iparjogi szemle, 1931 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1931 / 5. szám - A védjegy és versenyjog jogviszonya - Az árucsomagolások külső képének védelme
IPARJOGI SZEMLE YYW évfolyam /x/v"' Jahrgang HAVI FOLYÓIRAT MONATSSCHRIFT GEWERBERECHTLICHE RUNDSCHAU AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 1931 Mrs 5. SZÁM Tagsági járulékként Ifi Jáhrlicher Bezugspreis IU P SZERKESZTIK : SCHRIFTLEITUN6: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület Herausgegeben von : Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V., Alkotmány ucca 8. A védjegy és versenyjog fogviszonya A védjegy- és versenyjog jogi viszonyára vonatkozó jogesetek közül igen figyelemreméltó a választott bíróságnak a védjegyes áruk hasonlóságának a kérdésében hozott és alább ismertetett ítélete, amely a védjegy- és versenyjog egyik fontos határkirdéeében foglal állást. A konkrét peres ügyben a felek közt nem volt vitás, hogy a felperes javára 1926 november 17-én tett bejelentés alapján a „Polyglandin" szó, mint nemzetközi szóvédjegy 49.455. szám alatt be van lajstromozva, hogy ez a kartotékába 1927 szeptember 20-ika után került és hogy a Koehmeister Frigyes budapesti cégnek a tárgyaláson felmutatott könyvében 1913. jelzéssel Polyglandol Hoffmann La Koche bejegyzés szerepel. Az sem vitás, hogy alperes a felperes Polyglandin jelzésű szerével azonos rendeltetésű szerére Polyglandol megjelölést alkalmaz. Az alperesi védekezés lényege a következő: A két jelzés nem téveszthető össze, figyelemmel arra, hogy ebben á szakmában a végszótag a döntő, amely itt különböző hangzású, továbbá, mert a kizárólag orvosi rendeletre kiadható szer rendelője orvos, gyógyszerész vagy gyógyárukereskedő, aki ilyen tévedésbe nem eshet. Utalt arra is, hogy az összehasonlítandó két szó gyöke: a „polygland" éppen úgy, mint a „plurigland" kifejezés nem eszményi megjelölés, hanem annak egy megbetegedési csoport megjelölésére használatos, határozott értelme van. Megemlítette, hogy áruja a felperesi árutól különböző külsőben jelenik meg a piacon. Tagadta, hogy a felperes jelzése a forgalomban ismertté volna téve és állította, hogy az ö jelzését a forgalomban korábban tette ismertté; mint amikor felperes a magáét bevezette. Vitatta, hogy a Polyglandin szó védjegyoltalomra nem alkalmas. A bíróság a per adatainak mérlegelése után a felperes keresetét a következő okok miatt találta elutasítandónak: A kereset tisztességtelen verseny abbahagyására irányul, amiből nyilvánvaló, hogy a felperes olyan oltalmat kíván igénybevenni, ami őt a védjegyjogszabályokban biztosított oltalmon felül illeti meg. Ide vonatkozó érvelése a „Polyglandin" szóhoz fűződik, a bíróság tehát mindenekelőtt azt a kérdést döntötte el, hogy ez a szó olyan-e, amely őt — a peradatok figyelembevételével — a kívánt fokozott védelem igénybevételére feljogosítja? Felperes szerint ez a szó eszményi szó, olyan, amely jelentésénél fogva fogalmat nem jelöl, A bíróság a per adatai alap ján megállapítja, hogy a „polygland" és a vele azonos jelentésű, két latin szóból álló „plurigland" szógyök abban az időben, amikor a felperes a ..Polyglandin" megjelölést védjegylajstromozásra bejelentette és gyógyszergyártinányára alkalmazni kezdte, egy megbetegedési csoport megjelölésére szolgált, még pedig minden magyarázat hozzáfűzése nélkül. Amikor tehát a felperes gyógyszerkészítmény megjelölésére a „Polyglandin" megjelölést alkalmazni kezdte-, nem tett egyebet, mint azt, hogy egy betegség megjelölésére már használt szógyökhöz egy 2 betűből álló, értelemnélküli végszótagot 1 oldott és most mégis olyan védelmet kér, amely az alperes számára lehetetlenné tegye azt, hogy ugyanúgy járjon el. A bíróság azonban ezt a kérelmet nem teljesíti, mert nem találja jogosultnak a felperesnek azt a kívánságát, hogy a versenytárs a felperes javára tisztességtelen verseny címén olyan magatartás abbahagyására köteleztessék, amilyen magatartásból a felperes e kérelem teljesítésére irányuló jogát származtatja. E döntés után feleslegessé vált annak az elbírálása, hogy a „Polyglandin" és a Polyglandol" szó között van-e összetévesztésre alkalmas hasonlóság és hogy a felek közül a maga megjelölését melyik mikor tette ismertté, a bíróság tehát az erre vonatkozó bizonyítást mellőzte. Nem foglalkozott természetesen a bíróság azokkal a támadásokkal sem, amelyeket alperes a „Polyglandin" szó védjegyoltalomképessége ellen intézett, mert ez a kérdés a védjegyhatóság hatásköre alá tartozik. Nem változtat a bíróság döntésén az a tény, hogy felperes javára a ..Polyglandin" megjelölésre a szóvédjegy belajstromoztatott, mert a belajstromozás ténye egymagában csak a védjegyjogszabályokban foglalt oltalom szempontjából döntő, versenyperben azonban nem jogforrás, hanem itt csak peradatként szerepel. Mint peradat pedig a vázolt tényállás mellett közömbös, mert felperesnek azt a magatartását, amely őt a keresettel érvényesíteni kívánt oltalom érvényesítésére alkalmatlanná teszi, nem változtatja meg, sőt nem is érinti az a tény, hogy a „Polyglandin" szóra védjegyet szerzett. (Vb. 30.374—1930.) Az árucsomagolások külső képének védelme Az árucsomagolások külső képének védelmét illetőleg igen helyes irányelveket mutat az alább közlendő vb. ítélet, amelyet éppen ezen oknál fogva részletesebben közlünk. A vb. felperes keresetének helyt ad és az alperest esetrőlesetre kiszabandó 100 pengő pénzbírság terhe mellett arra kö telezi, hogy gyártmányainak a kifogásolt minta szerinti csomagolásban és cíiukének használata mellett való forgalombahozatalát 30 nap alatt hagyja abba; kötelezi továbbá alperest, különbeni végrehajtás terhe mellett, hogy a birtokában levő kifogásolt kiállítású dobozokat és címkéket 30 nap alatt semmisítse meg. Az indokokból: Az 1923 : V. te, (Tv.) 9. §-a értelmében: „árut nem szabad olyan jellegzetes külsőben vagy olyan elnevezéssel forgalomba hozni, sem áru szállításánál vagy üzletfelek szerzésénél olyan segédeszközt vagy megjelölést használni, amelyről a forgalomban már egy másik versenyvállalatot .szoktak felismerni." A törvénynek ezt a rendelkezését a bírói gyakorlat olymódon értelmezi, hogy „az áru külső megjelenési alakja (csomagolás, tartály stb.) addig élvez oltalmat, amíg az eredeti, sajátszerű, az árut vagy vállalati eszközt