Iparjogi szemle, 1931 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 5. szám - A védjegy és versenyjog jogviszonya - Az árucsomagolások külső képének védelme

IPARJOGI SZEMLE YYW évfolyam /x/v"' Jahrgang HAVI FOLYÓIRAT MONATSSCHRIFT GEWERBERECHTLICHE RUNDSCHAU AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 1931 Mrs 5. SZÁM Tagsági járulékként Ifi Jáhrlicher Bezugspreis IU P SZERKESZTIK : SCHRIFTLEITUN6: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület Herausgegeben von : Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V., Alkotmány ucca 8. A védjegy és versenyjog fogviszonya A védjegy- és versenyjog jogi viszonyára vonatkozó jog­esetek közül igen figyelemreméltó a választott bíróságnak a védjegyes áruk hasonlóságának a kérdésében hozott és alább ismertetett ítélete, amely a védjegy- és versenyjog egyik fontos határkirdéeében foglal állást. A konkrét peres ügyben a felek közt nem volt vitás, hogy a felperes javára 1926 november 17-én tett bejelentés alapján a „Polyglandin" szó, mint nemzetközi szóvédjegy 49.455. szám alatt be van lajstromozva, hogy ez a kartotékába 1927 szep­tember 20-ika után került és hogy a Koehmeister Frigyes budapesti cégnek a tárgyaláson felmutatott könyvében 1913. jelzéssel Polyglandol Hoffmann La Koche bejegyzés szerepel. Az sem vitás, hogy alperes a felperes Polyglandin jelzésű sze­rével azonos rendeltetésű szerére Polyglandol megjelölést al­kalmaz. Az alperesi védekezés lényege a következő: A két jelzés nem téveszthető össze, figyelemmel arra, hogy ebben á szak­mában a végszótag a döntő, amely itt különböző hangzású, továbbá, mert a kizárólag orvosi rendeletre kiadható szer ren­delője orvos, gyógyszerész vagy gyógyárukereskedő, aki ilyen tévedésbe nem eshet. Utalt arra is, hogy az összehasonlítandó két szó gyöke: a „polygland" éppen úgy, mint a „plurigland" kifejezés nem eszményi megjelölés, hanem annak egy meg­betegedési csoport megjelölésére használatos, határozott értelme van. Megemlítette, hogy áruja a felperesi árutól kü­lönböző külsőben jelenik meg a piacon. Tagadta, hogy a felpe­res jelzése a forgalomban ismertté volna téve és állította, hogy az ö jelzését a forgalomban korábban tette ismertté; mint amikor felperes a magáét bevezette. Vitatta, hogy a Polyglan­din szó védjegyoltalomra nem alkalmas. A bíróság a per adatainak mérlegelése után a felperes keresetét a következő okok miatt találta elutasítandónak: A kereset tisztességtelen verseny abbahagyására irányul, amiből nyilvánvaló, hogy a felperes olyan oltalmat kíván igénybevenni, ami őt a védjegyjogszabályokban biztosított oltalmon felül illeti meg. Ide vonatkozó érvelése a „Polyglan­din" szóhoz fűződik, a bíróság tehát mindenekelőtt azt a kér­dést döntötte el, hogy ez a szó olyan-e, amely őt — a perada­tok figyelembevételével — a kívánt fokozott védelem igénybe­vételére feljogosítja? Felperes szerint ez a szó eszményi szó, olyan, amely jelen­tésénél fogva fogalmat nem jelöl, A bíróság a per adatai alap ján megállapítja, hogy a „polygland" és a vele azonos jelen­tésű, két latin szóból álló „plurigland" szógyök abban az idő­ben, amikor a felperes a ..Polyglandin" megjelölést védjegy­lajstromozásra bejelentette és gyógyszergyártinányára alkal­mazni kezdte, egy megbetegedési csoport megjelölésére szol­gált, még pedig minden magyarázat hozzáfűzése nélkül. Amikor tehát a felperes gyógyszerkészítmény megjelölé­sére a „Polyglandin" megjelölést alkalmazni kezdte-, nem tett egyebet, mint azt, hogy egy betegség megjelölésére már hasz­nált szógyökhöz egy 2 betűből álló, értelemnélküli végszótagot 1 oldott és most mégis olyan védelmet kér, amely az alperes számára lehetetlenné tegye azt, hogy ugyanúgy járjon el. A bíróság azonban ezt a kérelmet nem teljesíti, mert nem találja jogosultnak a felperesnek azt a kívánságát, hogy a verseny­társ a felperes javára tisztességtelen verseny címén olyan magatartás abbahagyására köteleztessék, amilyen magatartás­ból a felperes e kérelem teljesítésére irányuló jogát származ­tatja. E döntés után feleslegessé vált annak az elbírálása, hogy a „Polyglandin" és a Polyglandol" szó között van-e összeté­vesztésre alkalmas hasonlóság és hogy a felek közül a maga megjelölését melyik mikor tette ismertté, a bíróság tehát az erre vonatkozó bizonyítást mellőzte. Nem foglalkozott termé­szetesen a bíróság azokkal a támadásokkal sem, amelyeket al­peres a „Polyglandin" szó védjegyoltalomképessége ellen inté­zett, mert ez a kérdés a védjegyhatóság hatásköre alá tartozik. Nem változtat a bíróság döntésén az a tény, hogy felperes javára a ..Polyglandin" megjelölésre a szóvédjegy belajstro­moztatott, mert a belajstromozás ténye egymagában csak a védjegyjogszabályokban foglalt oltalom szempontjából döntő, versenyperben azonban nem jogforrás, hanem itt csak per­adatként szerepel. Mint peradat pedig a vázolt tényállás mel­lett közömbös, mert felperesnek azt a magatartását, amely őt a keresettel érvényesíteni kívánt oltalom érvényesítésére al­kalmatlanná teszi, nem változtatja meg, sőt nem is érinti az a tény, hogy a „Polyglandin" szóra védjegyet szerzett. (Vb. 30.374—1930.) Az árucsomagolások külső képének védelme Az árucsomagolások külső képének védelmét illetőleg igen helyes irányelveket mutat az alább közlendő vb. ítélet, ame­lyet éppen ezen oknál fogva részletesebben közlünk. A vb. felperes keresetének helyt ad és az alperest esetről­esetre kiszabandó 100 pengő pénzbírság terhe mellett arra kö telezi, hogy gyártmányainak a kifogásolt minta szerinti cso­magolásban és cíiukének használata mellett való forgalomba­hozatalát 30 nap alatt hagyja abba; kötelezi továbbá alperest, különbeni végrehajtás terhe mellett, hogy a birtokában levő kifogásolt kiállítású dobozokat és címkéket 30 nap alatt sem­misítse meg. Az indokokból: Az 1923 : V. te, (Tv.) 9. §-a értelmében: „árut nem szabad olyan jellegzetes külsőben vagy olyan elnevezés­sel forgalomba hozni, sem áru szállításánál vagy üzletfelek szerzésénél olyan segédeszközt vagy megjelölést hasz­nálni, amelyről a forgalomban már egy másik versenyválla­latot .szoktak felismerni." A törvénynek ezt a rendelkezését a bírói gyakorlat olymódon értelmezi, hogy „az áru külső meg­jelenési alakja (csomagolás, tartály stb.) addig élvez oltalmat, amíg az eredeti, sajátszerű, az árut vagy vállalati eszközt

Next

/
Oldalképek
Tartalom