Iparjogi szemle, 1931 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 6-7. szám - Védjegy-licencia

IPARJOGI SZEMLE 6—7. szám. versenyt állapított meg alperes terhére, mivel állítólag mintegy harmadik személy irányában fennálló kötelességének: megszegésére szándékosan reábírta: felfolyamodás keretén kívül esik. — A Pp. 557. §-ának a jelen esetben is alkalma-, zandó rendelkezése szerint a felfolyamodást az ellenfél meghallgatása nélkül is el lehet intézni és ennek nyilatkozata, észrevételei csak írásbeli meghallgatásának a bíróság által történt elrendelése esetén vehetők figyelembe. (P. IV. 11.948— 9/1929.) «Alperesek azonnali hatállyal hágyják abba általában a felperestől el nem bocsátott alkalmazottak munkájának igénybevételét* — a kereseti kévelemnek éppen az alperesek javára eszközölt megszorítása. (P. IV. 6752/1930.) A hatáskör hiányát kimondó ítélet felfolyamodással meg nem támadható. (P. VII. 4571/1929.) Perfüggőség. Hatáskör és illetékesség hiánya. A perfiiggőség kérdésében hozott döntés, annak kihirdetésével szabályszerűen közöltnek tekintendő. Az a körülmény, hogy álperefl a választott bíróság hatásköre és illetékessége hiánya miatt pergátló kifogással az eljárás során nem élt, nem zárja ki azt, hogy alperes a választott bíróság ítéletét hatáskör és illetékesség hiánya miatt meg ne támadhassa. Érvényesítésének a pergátló kifogás emelése nem előfeltétele. (P. IV. 1314— 3/1930.) Pergátló. A Tvt. 44. §-a értelmében a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő választott bíróságok hatásköre az abbanhagyási keresetekre kiterjed és ez a bíróság nem veszti el hatáskörét a büntetőper folytán, annál kevésbbé, mert a felperes az alperestől kártérítést igényel. (Vb. 6568/1930.) Védjegytörlési (bitorlási) és kártérítési per sorsa a verfsenyperre közömbös. A büntetőbíróságnak az alperes ellen indított védjegybitorlási perben hozott felmentő ítélete neim befolyásolja a tisztességtelen verseny kérdésében ítélkező bíróság ítéletét, mert ia tisztességtelen verseny kérdése a védjegybitorlás kérdésétől független. (Vb. 6568/1930.) A felfolyamodás határideje. A Vb. ítéletei ellen az azok közlésétől számított három nap alatt van helye felfolyamodásnak. Az elkésetten beadott felfolyamodás mint ilyen, hivatalból visszautasítandó. (P. IV. 12.235/8/1929.) A védjegytörvény és a versenytörvény jogviszonya. A be nem lajstromozott árujegy csak az esetben biztosít az árujegy tulajdonosának kizárólagos használati jogosultságot, ha az árujegy ismertetése oly széleskörben történt, hogy az az árujegy tulajdonosára nézve gazdasági értéket jelent. (Vb. 6564/1930.) — A védjegyet sem használhatja senki olyképpen, hogy a használattal . mások jogos érdekeit sértse. (Vb. 5146/930.) Versenytárs. Mindazok, akik az üzleti versenyben érdekeltek, versenytársaknak tekintendők, még abban az esetben is, ha a sértő maga üzletet nem is folytat. A gazdasági értéket reprezentáló névnek, cégnek, vállalati megjelölésnek idegen gazdasági eredményeknek verseny céljaira történő felhasználása már versenycselekmény, amely a visszaélőt versenytárssá minősíti és így eljárása a versenytörvény alapján megtorolható. (J. XV. 25.729/1930.) — A Vb. felfogása és állandó gyakorlata szerint az az ügynök (képviselő), aki egyidejűleg több vállalat részére foglalkozik üzletek közvetítésével, önálló versenytársnak tekinthető. (Vb. 23.724/1930.) Abbanhagyás. A versenytársnak ama kijelentése, hogy korábbi gazdasági értéket sértő versenyárut, «mihelyt azok mennyisége elfogy,» más csomagolásban hozza forgalomba, feltétlenül jogelismerő nyilatkozatnak nem tekinthető. (Vb. 521/1930.) — Alperes a perindítás folytán abbanhagyván a tisztességtelen versenynek inkriminált módját s nem lévén ok tartani az .ismétléstől, a bíróság elutasította az abbanhagyásra irányuló keresetet. (Vb. 2683/1930.) — Hasonló értelmű a Kúriának ismételten elfoglalt álláspontja. (K. P. IV. .1231/1929. P. IV. 5912/1929.) Reklámszédelgés. Háziszerek reklámközléseinek elbírálásánál a választott bíróság a háziszereket használó közönség kihallgatását rendeli el és mellőzi orvosszakértők kihallgatását. (Vb. 24.683/1930) — «Nagyban gyártott 1000 drb rekamict* hirdetése «megfelelő» előzetes intézkedések, előkészületek megtétele nélkül, reklámszédelgés. (Vb. 23.727/1930.) — «A legprímább hozzávaló* nem vonatkozhat használt anyagra. (Vb. 23.727/1930.) — A «bármely balassagyarmati péknél olcsóbb és jobb sütemény és kenyér* szövegű hirdetés meg nem engedett versenyeszköz, mert a jó és a jobb fogalma igen relatív és a fogyasztó ízlése szerint változik. (J. 1353/1931.) — «Alkalmi vétel.* Az apróhirdetések rovatában közzétett ily című hirdetés hivatásos kereskedő részéről erkölcstelen, mivel azt a látszatot illetőleg hitet akarja felkelteni, hogy a hirdető magánember és az eladás alkalmi. (Vb. 2141/1931.) — 10'— pengő tnapiár* helyett 4'50 pengő. A <napiár> a legszigorúbb és a leggondosabb! ármegállapítás alapján mérlegelendő és így a közönségnek a kereskedelem szolidságába vetett hitének megóvása érdekében még kisebb eltérések sem engedhetők meg. (J. 7548/1931.) _ , . Védjegyes árúkkal űzött visszaélések. A «fogalommá* vált védjegyes áru a vb. megállapítása szerint közprédává nem válhat, más szóval a nagy költséggel folytatott üzleti tevékenység eredményét idegen versenyvállalat a saját áruja kelendőségének fokozására nem használhatja fel olyképen, hogy a vevő által kért védjegyes áru helyett a maga áruját csempéssze a vásárló közönséghez. (Vb. 22.744/1930.) — A védjegyes árúk hasonlóságát a csomagolás egyes színeinek felcserélése vagy újabb színek alkalmazása még nem befolyásolhatja. A forgalomban általánosan használt formák bár a szabad használat tárgyai, mindazonáltal azoknak a verseny társaknak, akik ilyen alakot alkalmaznak, fokozatosan kell törekedniök arra, hogy az alakon alkalmazott vignettájuk, annak színezése, élesen különbözzék a forgalomban már használt és közismert védjegyes árúk csomagolásaitól. (Vb. 8052/1930.) A ^versenytörvény a védjegytörvény védelmi körén túlterjeszkedik», vagyis «a védjegyoltalomról szóló jogszabályokban meghatározott szempontokon kívül az üzleti tisztesség és általában a jóerkölcs követelményeinek tekintetbe vételét tartja szem előtt». (K. IV. 2132/1930.) — A védjegynek egy ország területére korlátolt részleges átruházása a nemzetközi jogi felfogással összeegyeztethető, vagyis kizárólagos védjegyjogot állapít meg az illető ország területére. (Vb. 26.313/1930.) — A védjegynek szerződésellenes használata a jó erkölcsökbe és az üzleti tisztességbe ütközik. (Vb. 26.313/1930.) A cég és név oltalma. A magyar piacon gazdasági értékkel bíró, de megszűnt vállalati megnevezésnek, névnek, azonos vagy hasonló nevet viselő versenyvállalat részéről történő újra való felvétele, még ha az a megszűnt versenytárs tudtával és beleegyezésével történt is, a közönség megtévesztésére alkalmas. (Vb. 24.722/1930.) — A ^védjegyes áru* árusításának a cégtáblán történő közlése még nem tekinthető cégszövegnek. Az a körülmény, hogy alperes cégtábláján jobbról és balról feltüntetett, cégét teljesen háttérbe szorító «Habigkalapok» kitételt használta, nem tekinthető megtévesztő megjelölésnek, mert ez a kifejezés önmagában és a szokásos értelmezés szerint is nem a cégtulajdonos (Habig külföldi cég) személyére, hanem az üzlet főtárgyára utal, vagyis arra az árura, amely az üzletet karakterizálja. (A kérdéses üzletben az üzlettulajdonos kizárólag Habig eredetű kalapokat árusított —) (Vb. 3730/1931.) Jellegzetes külső fennforgását a magyar piaci, a magyar forgalmi körök felfogása, a versenytársak és nagyközönség, a vevők köztudata állapítja meg. Ezzel a köztudattal szemben a versenytárs formai jogai nem érvényesíthetők. (Vb. 9958/1930.) Hírnév, hitelrontás. A versenyárúk ócsárlása, annak hangoztatása, hogy azok nem megbízhatók, a konkurrens magyar árunak «külföldi» gyártmányként való feltüntetése, ily hitelrontó kijelentések kapcsán az árúk kicserélése meg nem engedett versenyeszköz. (Vb. 22.039/1930.) — Szigorúan bizalmas közlemények (fekete lista), amelyeket valamely érdekképviselet tagjai számára küld meg, megengedett versenyeszköz. (J. XX. 25.729/1930.) — A versenytársnak illetékes helyen tett az a nyilatkozata, hogy konkurrensének ajánlata kellő alappal nem bír, és szokása szerint állandóan «pótmunkákkal» dolgozik, — oly kijelentés, illetve állítás, amely egymagában véve, tehát a tények valódiságának esetében is, hírnévrontás jellegével bírhat, hacsak a tényállítás megtételét jogerős ítélet, avagy közérdekű szempontok nem indokolják, illetve a szembeállítás adatainak a valódisága kétségkívül meg nem állapítható, és végül nem nyul vissza már szinte feledésbe ment, tényekre. (J. 7548/1931.) — Hírnévrontásnál a szándékosság megállapításához elegendő, ha a vádlott tisztában van azzal, hogy az általa megtett kijelentések hitelrontó erővel bírhatnak. (J. 7548/1931.) Ötlet — üzleti titok. Az oly ötlet, amely nem új és nem eredeti, üzleti titoknak nem minősíthető, mivel vagyoni értéke nincsen és így rendszerint (szakértői megállapítás szerint) pénzért sem értékesíthető. (J. 29.679/1930.) — Üzleti ötlet jellegével bír az oly üzleti eljárás, amely a forgalom tárgyává tett szabadalmi • árunak minél szélesebb körben való eladási lehetőségének megteremtése és azt lehető hosszú időre történő biztosítása végett a szabadalmi árut felhasználó kézi gépet ingyen bocsátja a közönség rendelkezésére. (J. 29.679/1930.) Felelős szerkesztő: dr. Fazekas Oszkár Felelős kiadó; Csillag Tibor Szerkesztőség : V, Alkotmány ucoa 8., III. em. Aut. 264—03 Kiadóhivatal : VII, Erzsébet körút 5., I. em. Telefon: József 462—99 Ujságüzein Rt., Budapest, VII, Erzsébet körűt 5. Felelős üzemvezető: Wózner I.